A főváros politikájának lényege, hogy fokozatosan adják át a pesti alsó rakpartot a gyalogosoknak, mondta a főpolgármester kabinetfőnöke a keddi kerekasztal-beszélgetésen. Balogh Samu meglátása szerint a teljes gyalogos szakaszt a Lánchíd és az Erzsébet között lenne érdemes kialakítani. Azt is hozzátette, hogy a fővárosnak az az álláspontja, hogy egy olyan kompromisszumos megoldást kell találni, ami a „legértékesebb” részeken a „leggyalogosabb” megoldást tudja biztosítani, miközben az a közlekedés szempontjából a legkevésbé érzékeny változatot jelenti. A főpolgármester kabinetfőnöke mások mellett arra is kitér, hogy a leghamarabb 2023 közepén indulhat, vagy folytatódhat a rakpart fejlesztése, amit azzal indokolt, hogy addig tart a 3-as metró középső szakaszának a felújítása.
A Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnöke a beszélgetés során elmondta, hogy jelenleg az alsó rakpartokon óránként és irányonként körülbelül 1000-1200 autó halad át, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az elmúlt 30 évben nem nőtt a P+R parkolók száma, Ez idő alatt Budapesten összesen 7 kilométer metró épült, miközben a fővárosban és az agglomerációban élők 1,2 millió gépkocsit használnak – tette hozzá. Kovács Kázmér hangsúlyozta, talán figyelembe kellene venni, hogy jelenleg az alsó rakpartnak a forgalmait, körülbelül 50-60 százalékban az agglomerációból érkező járművek foglalják le. Szerinte ezeknek
a körülményeknek a figyelembevétele, vagy nem figyelembe vétele egy olyan voluntarista, erőszakos szemléletet tükröz, ami meg fogja bosszulni magát.
A metróépítéssel ellentétben a rakpart lezárásra vagy a kerékpársávok kialakítása érdeket sért – ezt már a Republikon Budapest Műhely vezetője mondta, aki szerint a forgalmi dugókat nem az okozza, hogy valahol lezárnak valamit, hanem az, hogy túl sok az autó.
Király Dávid felidézte, annak idején, amikor szóba került a dugódíj, mindig az volt mondva, hogy úgy kellene Budapesten is csinálni, mint Stockholmban: bevezetünk egy egyéves próbaidőszakot, amit aztán mondjuk egy népszavazás erősíthet meg. A próbaidőszakot jó ötletnek tartja, mert mint rámutatott, jelenleg hozzá vagyunk szokva valamihez, és nem pontosan látjuk, mit kaphatunk érte cserébe alternatívaként. „Ha látjuk ezt működni, vagy nem működni, akkor könnyebben tudunk róla dönteni” – fogalmazott Király Dávid, aki abban már nem biztos, hogy a népszavazás jó ötlet lenne a végén, mert félőnek tartja, hogy politikai üggyé „silányul” az ügy.
Azt mindenképp elkerülendőnek nevezte, hogy bármilyen cél érdekében politikai uszítás legyen, ami évtizedekre eldönthet egy ilyen fejlesztést.
A kerekasztal-beszélgetést, ami alább megtekinthető, a Városért Egyesület szervezte, a moderátor pedig Zugló polgármestere, Horváth Csaba, az egyesület elnöke volt.