Az előterjesztés az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra hivatkozva kezdeményezi elutasítani a multinacionális csoportokra az EU-ban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezetet.
A parlament határozhat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2021-es szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolóról.
Döntés lesz a magyar kormány és a Visegrádi Szabadalmi Intézet közötti székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról, amely rendezi az intézet jogi státuszát, illetve meghatározza a tisztségviselőknek biztosított mentességek és kiváltságok körét.
Uniós jogharmonizáció a célja annak a Nagy-Britanniával kötött beruházásvédelmi egyezmény megszüntetésének, amelyről szintén zárószavazás lehet. Ugyanakkor az Ománnal kötött a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást most tervezi kihirdetni az Országgyűlés.
A képviselők határoznak az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról. Az IPU szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, a parlamentek közötti véleménycsere és párbeszéd fóruma.
Várhatóan megválasztják az ÁSZ elnökét jelölő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait. Domokos László ÁSZ-elnök 12 éves mandátuma július 5-én jár le.
A Magyar Közlönyben megjelent országgyűlési határozat szerint a bizottság 8 tagból áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek indítványt az alábbiak szerint:
- a Fidesz 4
- a KDNP 1
- a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP 2
- a Mi Hazánk 1
tagot ajánlhat. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő egyeztetett javaslatot.
A határozathozatalokat követően két nemzetközi légügyi egyezményt vitat meg a parlament: az egyik az Európai Unió és Örményország között a közös légtér létrehozásáról szól, a másik az Európai Unió és Katar közötti légiközlekedésről.