Öt hét után újra hosszabb interjút adott péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak. A TELJES BESZÉLGETÉST ITT MEGHALLGATHATJA.
A kormányfő először is a költségvetés elkészítésének bonyolult feladatáról beszélt.
"Tartottunk egy 3 napos kormányülést Sopronbánfalván, ahol arról beszéltünk, hogy a nehézségek elhúzódnak, és a 2023-as év is nehéz lesz. Ennek az a háborúnak az egyik legfontosabb következménye, hogy nem húzhatjuk ki magunkat teljesen a következmények alól. Az egyik ilyen az infláció, ez egy háborús infláció. Egyrészt a háború ténye hajtja fel a háborút, másrészt a nyugati szankciós politika. A második meglátásunk az volt, hogy egy háborús gazdasági válságot kell kezelni a költségvetésnek; ezért hoztunk létre két védelmi alapot, a honvédelmi és a rezsivédelmi alapot" - fejtegette a kormányfő.
Ígért egy rendeletet is, amely a rezsicsökkentés részletszabályait is tartalmazza,
a legkisebb vállalkozások is bekerülnek így a rezsicsökkentés alá.
Ez a kör mint egy 100 ezer kisvállalkozást érint a miniszterelnök szakértőinek számításai szerint.
Emlékeztetett, volt már ilyen, de amikor jobban ment a gazdaságnak, kivezették a vállalkozási rezsicsökkentést.
Az árstopok szerinte 5-6 százalékot fékeznek az infláción, amit "csak Magyarországon megfékezni nem lehet".
"A háborús infláció letörésének legegyszerűbb módja a béke" - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a háborús inflációval "magát is" tönkreteszi Európa. "Másként kell gondolkodnunk az egész konfliktusról,
a békét kell finanszíroznunk, nem a háborút"
- mondta.
Soros Györgyöt "háborús uszítónak nevezte".
A külföldi rendszámos tankolással kapcsolatos brüsszeli kritikákra is reagált: "van logika" abban szerinte, amit az EU mond, de "most háború van", Magyarország közelebb van a háború helyszínéhez, ezért más az "inflációs térkép".
"Ilyenkor az általános szabályoktól is szabad, sőt kötelező is eltérni"
- érvelt Orbán Viktor.
A kormány tehát azt kéri, hogy Brüsszel ne az "egy méret mindenkire jó" logikáját kövesse, lehessen különbséget tenni a rendszámok között.
Úgy látja, Magyarország "keményen állta a sarat", sikerült meggyőzni a miniszterelnök kollégákat arról, hogy a csövön érkező olajra nem lehet most embargót kivetni, közben tárgyalni kell arról, hogy mivel lehet kiváltani az orosz olajat, "nem lesz kevés idő, és nagyon sok pénzbe fog kerülni" - részletezte.
Rámutatott, "friss felhatalmazása" van a választások után, de figyeli a baloldal javaslatait, de megítélése szerint "most is támadják az intézkedéseket".
Az ellenzéknek "a kellő tisztelet mellett" is azt üzeni:
- ez nem az ő évadjuk
- friss a kormány felhatalmazása
- és kétharmados, ezért
- ilyenkor a kormány is szélesebb jogköröket gyakorolhat.
Oroszgáz-ügyben Magyarország Németország oldalán áll, hisz Németország sem akar embargót. Orbán Viktor azonban egy másik érvelésbe kezd majd ígérete szerint: az embargó nem csak kárt okoz, de őrültség is, bízik benne, hogy a végén a józan ész győz.
Ukrajna szerinte hősiesen harcol, "joguk van hozzá", de a magyarok kérdése az, hogy a háborút finanszírozzák-e vagy a békét, a fegyverszünetet és a tárgyalásokat.
"Remélem, hogy nem leszek egyedül, hanem lesznek még ketten-hárman, és végül ez a hang kerekedik felül" - összegzett.
Érvek az extraprofitadó mellett
Ezt követően az extraprofitadóról beszélt, amelyet a Bankszövetség nem támogat, és már vannak is vállalatok, amelyek áthárítják.
"Tiltakoznak ellene, mert tudják, hogy nem lehet áthárítani. De mi nem egy mulya kormány vagyunk. Ezt a profitot a szél fújta be az ablakon az érintett vállalatoknál. 2010-ben is ki kellett vetni válságkezelési adókat, most is ez van, kell ahhoz, hogy egy-két év alatt rendbe hozzuk a gazdaságot. Meg fogják látni, hogy a magyar gazdaság szerkezetileg megújulva jöni ki a válságból, és lesz majd lehetőség" - ecsetelte Orbán Viktor.
Végül arról beszélt, hogy mi lesz a június végén véget érő árstopintézkedésekkel.
"Én szeretném meghosszabbítani, de
itt még konzultációkra lesz szükség" - mondta, hozzátéve, "minden a háborún múlik. Ha béke van, gyorsabban tudjuk kivezetni ezeket az intézkedéseket", ezzel üzent a Mol elnök-vezérigazgatójának, aki a Mandinernek adott interjújában azt közölte, júliustól fokozatosan ki kellene vezetni az üzemanyagárstopot.