Mint arról az Infostart is beszámolt, három napos, soproni kihelyezett kormányülés után, még szombat késő este megjelentek a vonatkozó döntések részletei a Magyar Közlönyben. A kormánytagok elfogadták az extraprofitadó kivetéséről szóló rendelkezéseket és az annak kapcsán megemelt adókat, valamint a 2023-as költségvetés tervezetét is.
Mivel a költségvetési egyensúly visszállítására nyolc szektorra (bankok, biztosítók, energetika, kiskereskedelem, gyógyszerforgalmazók, telekommunikációs cégek, légitársaságok; 2023-tól a reklámszektor) vetettek ki új adókat vagy emelték meg a már meglévő különadót, számos törvényt módosít a mostani rendelkezés. Az extraprofitadókból 815 milliárd forintnyi plusz bevételt vár a kormány, további adóemelésekből pedig 100 milliárd forintnyi többletbevételt.
Számos fontos részlet derült ki vagy vált véglegessé a Magyar Közlönyben megjelentek alapján, íme a legfontosabbak, legjelentősebbek. A rendeletben részletezett változások többsége 2022. július elsejétől lép életbe.
Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás
A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A Portfolio ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez a fogalom nem bevett fogalom a banki beszámolókban, de mint már korábban is kiderült, a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevételek összege lesz az adó alapja.
A különadó mértéke 2022-ben 10, 2023-ban 8 százalék.
Megfizetni a 2022. adóévre két egyenlő részletben, idén október 10-ig és december 10-ig kell, 2023-ban pedig június 10-ig, október 10-ig és december 10-ig három egyenlő részletben.
Légitársaságok
A légitársaságokra kirótt különadót a repülőtéri földi kiszolgált végző cégeknek kell beszedniük. A hozzájárulást a belföldről induló utasokra kell megfizetni, a tranzitutasokra vonatkozóan.
Két tarifa lép életbe:
- utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Íroszrszág, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna.
- Végső úti céllal más országokba repülő utasonként 9750 forint a hozzájárulás mértéke.
A hozzájárulás megfieztésénél az számít, hogy az indulás időpontja a rendelet hatályának időponjában van-e (vagyis nem a repülőjegy megvételének időpontja számít). Havi fizetési rendet írt elő a kormányzat.
Kőolajtermék-előállító különadója
Vagyis a Molra vonatkozó szabályok. A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (a Közlönyben szerint számított) világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
A különadó mértéke 25 százalék, fizetni a 2022-es év első felére vonatkozó rész kivételével havonta kell.
Távközlési pótadó
A helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni.
Mértéke:
- 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
- 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.
Megfizetni a 2022-es és a 2023-as évre vonatkozóan kell majd a Közlönyben meghatározott (előző évi) időszakok alapján.
Kiskereskedelem
A kiskereskedőknél nem a sávos különadó kulcsait emelték, hanem közel megduplázták az adóterhét, ugyanis
a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát is be kell befizetniük, ez a pótadó 2022-ben.
2023-ra már emelkedik az adó mértéke:
- az 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék,
- a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.
A Portfolio ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy már a második sávba tartozó vállalatok adókulcsa is változik és az előzetesen közölt információkkal ellentétben nekik is többet kell fizetniük: 0,1 százalék helyett 0,15 százalékot, vagyis az érintett kiskereskedelmi cégek különadó-terhelése 50 százalékkal emelkedik.
Biztosítók
A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak. Ennek mértéke is sávosan változik. 2022-ben magasabb a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék - összegzett a témában a Bank360.hu.
Gyógyszerforgalmazók
A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.
További adóemelések, duplázódó cégautóadó
Emelkedik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó mértéke is (ez például az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érinti).
Emelkedik a cégautóadó összege is a jármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függően, itt lényegében duplázódás történik.
- 50 kW-s teljesítményig a jelenlegi havi 7700-16 500 forint helyett júliustól 14 00-30 500 forintot kell fizetni.
- 120 kW felett pedig 22 000-44 000 forintról 41 000-81 000 forintra növelték a fizetendő tételt.
A rendelet szerint ezt az emelt összeget az év végéig kell befizetni.
A bányajáradék esetében, mint a Portfolio írta, lényeges új kötelezettségeket is előír az érintett cégeknek a kormány. Ilyen például, hogy
idén és jövőre is a tavalyi mennyiséget kell kitermelni és ha valaki nem teszi ezt, akkor büntetést kap,
legalább a bányajáradékkal megegyező összegűt.
A járadék esetében egyébként megvalósul egy változás az adószámítási módszerben és bejön egy fix adóköltség elem a megemelt adómértékek mellé.