Finnország hivatalosan is jelezte csatlakozási szándékát a NATO-hoz. A lépést még a finn törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, azonban szinte biztosra vehető a szükséges parlamenti többség. A csatlakozással Finnország a több évtizedes függetlenségének vet véget, Oroszország ukrajnai inváziójának következményeként. A döntést egy nappal azután jelentették be, hogy Oroszország leállította az áramexportot Finnország felé. Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton hibának és a finn-orosz kapcsolatokra ártalmasnak nevezte Helsinki NATO-csatlakozási szándékát.
Támogatja Svédország NATO-csatlakozását a skandináv országban kormányzó szociáldemokrata munkáspárt. A szociáldemokraták ugyanakkor nem hajlandók elfogadni atomfegyverek telepítését, vagy állandó NATO-támaszpontot a skandináv állam területén. Finnországban és Svédországban is hétfőn ül összeül a parlament, hogy megvitassa a NATO-csatlakozás kérdését.
Törökország fenntartásai ellenére sem várható késedelem Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában - közölte az észak-atlanti szövetség főtitkára. Jens Stoltenberg a szövetség külügyminisztereinek berlini tanácskozása után azt hangsúlyozza: Ankara világossá tette, hogy nem kívánja meggátolni a két észak-európai ország csatlakozását. A NATO tagország Törökország a támogatás feltételeként a többi között azt jelölte meg, hogy Helsinkinek és Stockholmnak fel kell hagynia az Ankara által terrorszervezeteknek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt és a Népvédelmi Egységek nevű kurd milícia támogatásával. Előzőleg Szijjártó Péter arról beszélt: Magyarország támogatja a finn és a svéd NATO-csatlakozási törekvéseket, de úgy véli: tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett érzékenységekre is.
A NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel az ukrajnai háborúval kapcsolatban – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Berlinben. Szijjártó Péter a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán. A NATO tervezett új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben kiemelte, hogy a keleti mellett a déli fenyegetésekről, a terrorizmusról és illegális migrációról sem szabad megfeledkezni.
Hétfő délután választja meg a miniszterelnököt a Parlament. Orbán Viktor ekkor le is teheti az esküt, amely után hivatalba lép. A következő napokban kerülhet az Országgyűlés elé az új kormány szerkezetéről szóló javaslat, és megkezdődhetnek a miniszterjelölti meghallgatások. Az 5. Orbán-kabinet 14 miniszterrel áll fel. Az új kormánynak 2 visszatérő, és 3 új tagja lehet. Lázár János és Navracsics Tibor korábban már volt miniszter. A kormányban helyet kap még Nagy Márton, a miniszterelnök jelenlegi főtanácsadója, valamint Csák János és Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Holnap több uniós tagországban enyhítik, valamint megszüntetik a koronavírusjárvány miatt két éve bevezetett szabályokat. Az Európai Unióban már nem kötelező a védőmaszk viselése a repülőtereken és a légi járatokon. Az európai repülésbiztonsági ügynökség új ajánlásaitól el lehet térni. Olaszország például június 15-ig még fenntartja a korlátozást és eddig az időpontig a tömegközlekedési eszközökön is hordani kell a maszkot. Franciaországban ugyanakkor hétfőtől már a közösségi járműveken sem kötelező maszkot viselni. Ezzel az utolsó jelentős korlátozás is megszűnt az országban. Lengyelországban hivatalosan is feloldják a járványhelyzetet.
Szakaszonként engedélyeznék az üzletek újranyitását a másfél hónapja vesztegzár alatt álló Sanghajban. Az indoklás szerint az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek napi esetszáma fokozatosan mérséklődik a városban. Sanghajban jelenleg egyetlen metróvonal sem közlekedik. A városban élők nagy része pedig egyelőre legfeljebb külön engedéllyel, naponta egy alkalommal hagyhatja el az otthonát, és azt is csak meghatározott ideig, bevásárlás céljából.
A háborús időkben is megoldást mutatnak a szentek - mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren bemutatott kanonizációs misén. A katolikus egyházfő a pandémia két és fél éve után első alkalommal tartott szentté avatást. A Szent Péter téren zajlott ünnepi misén vatikáni adatok szerint 45 ezren vettek részt. Ferenc pápa tíz új szentet avatott, akiket korábban már boldoggá nyilvánítottak: öt olasz, három francia, egy holland és egy indiai van közöttük. Egyházi adatok szerint 1588-tól már több, mint ezerhétszáz új szentet avattak, a legtöbbet Ferenc pápa, aki az utóbbi kilenc évben több, mint kilencszáz új szentet avatott.