Egy évig biztosan nem bontják el a fővárosi elektronikus jegyrendszerhez kihelyezett beléptető kapukat a Deák téri metróállomáson. A kapuk leszereléséhez és elszállításához ugyanis csak a hármas metróvonal felújításának befejezése után kezdhetnek hozzá, mivel ez, illetve az állomás födémjének eredeti állapotba történő visszaállítása olyan összetett műszaki feladat, amely a jelenlegi felújításhoz kapcsolódó utasforgalmi korlátozások idején nem kivitelezhető – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Népszava kérdésére.
A beléptető kapukat 2017 nyarán helyzeték ki azzal, hogy az első időkben nyitott állapotban tesztelik, miközben „szoktatják az utasokat”. A BKK akkor azt ígérte, hogy 2018 nyarán záródnak a kapuk. Az akkori tervek szerint összesen 810 kaput szereltek volna fel a metróállomásokon. Az elektronikus jegyrendszert a német Scheidt & Bachmann (S&B) szállította volna, de a 2014-es szerződéskötés után 2018-ra sem tudta leszállítani a rendszer alapvető elemeit, ezért akkor a BKK azonnali határidővel felmondta a szállító szerződést a bankgarancia hiányára hivatkozva.
A BKK számviteli nyilvántartásai szerint a projektre 9,823 milliárd forintot költöttek, ebből mindössze 585 millió forint a hasznosítható elemek értéke, amely az S&B által leszállított kettő szerverpark hardver- és szoftverelemeiből áll.
Az ügyben több feljelentés is született, de a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly októberben bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. A BKK be is perelte a céget, mert az indoklás szerint az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (28 milliárdért) vállalkozó S&B a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött, a megvásárolt jegyleolvasók, kapuk egy része raktárban porosodik.
A BKK 2021 szeptemberében nyújtotta be a keresetét a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbíróságához a választottbíróság megalakult, ítélet 2023-ban várható.
Az e-jegy az utazási egyenleget elektronikusan, központi elszámoló rendszerében tartotta volna nyilván, az ott vezetett számláról vonta volna le az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét. A papíralapú bérletigazolványt plasztik közlekedési kártya váltotta volna fel, a díjfizetés pedig valóban időalapú lett volna, vagyis annyit vontak volna le az egyenlegből, ahány percet a járművön töltött az utas.