Ötödik alkalommal választották meg Tóth Ádámot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének, A szervezet közleménye szerint Tóth Ádám 2007 óta tartó elnöksége alatt számos új eljárással bővült a magyar közjegyzőség hatásköre és permegelőző szerepe, a közjegyzők ma már mintegy egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat évente.
A MOKK elnöke a következő időszak legfontosabb feladatának a közjegyzői tevékenység további digitalizációját, a többi között a teljesen elektronikus közjegyzői okiratok bevezetését, valamint a biometrikus aláírást lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését tartja, hogy a modern technológiák segítségével még gyorsabbá és egyszerűbbé váljanak a közjegyzői eljárások.
Tóth Ádám az InfoRádiónak elmondta: az elmúlt 15 év arról szólt, hogy a közjegyzői gyakorlatnak az új eszközökre való átállását elsajátítsák. Először az elektronikus aláírásokat honosították meg, teljesen új elektronikus eljárást vezetünk be az elektronikus fizetési meghagyásokra. Központi ügykezelő rendszert alkalmaznak, ami tisztán és teljesen elektronikus, és így a közjegyzői oldalon az eljárások teljesen elektronikussá váltak.
„Még egy végső lépcsőre várunk: ez a tisztán elektronikus okiratoknak a megteremtése.
Itt a legkritikusabb rész az az ügyféloldali aláírás. Magyarországon az elektronikus aláírások rendkívül szűk körben elterjedtek. Lehetősége van mindenkinek az új személyi igazolványnál elektronikus aláírást kérni, de ezt mindössze az igénylők egyharmada kéri, mivel különösebb közvetlen hasznát nem látja, és ezt kétévenként meg kell újítania” – fejtette ki a MOKK elnöke.
Tóth Ádám emlékeztetett, egy olyan módszernek a legális bevezetését teremtette meg a kormány, ahol biometrikus elektronikus aláírással a felek a közjegyző előtt az elektronikusan elkészített okiratot el tudják látni, és ezt adott esetben egy bíróság vita esetén egy írásszakértő is tudja vizsgálni. Vannak olyan okiratok, amelyeket nem lehet elektronikusan aláírni, ilyenek például általában a végintézkedések, illetve a személyi állapoti okiratok.
Az elnök szerint szintén lényeges kérdés, hogy vannak olyan eszközeink, amelyekkel egyelőre a kontinentális magánjog nem nagyon tud mit kezdeni. „Laikus ismerősök kérdezik, hogy ha ők a mobiltelefonjuk kamerájára belemondanak egy végrendeletet, vagy ketten megegyező tartalommal megállapodnak egy filmfelvételen, akkor ez miért nem értékelhető érvényes-e okiratnak. Ennek alapvetően bizonyítási okai vannak egyelőre, de azt hiszem, és ezt a következő négy év fogja megválaszolni, hogy egy ilyen széles körben elterjedt eszközhasználatnál is valamilyen szinten definiálnunk kell ennek az eszköznek és az általa készített felvételeknek a bizonyító erejét” – emelte ki.
Tóth Ádám szerint a deep fake felvételek okoznak gondot, hiszen ezáltal elő tudnak állítani teljesen hamis nyilatkozatokat.
Mint mondta, az amerikai gyakorlattal kapcsolatos jogeseteket látott, ahol leginkább az fordul elő, hogy elkészítenek egy felvételt, azt manipulálják, majd a manipulált felvételt felveszik újra és ettől kezdve nem bizonyítható az, hogy ez egy manipulált felvétel. Egy okiratnál is elképzelhető a hamisítás, de a hamis aláírást az esetek 99 százalékában ki lehet szűrni, míg egy deep fake-kel elkészült filmfelvételről alig lehet megállapítani, hogy hamis.
„Ha mi nem tudunk biztonságos okiratokat elő állítani elektronikusan, akkor nem szabad elektronikus okiratokkal dolgoznunk, egészen addig, amíg ezt a biztonságot, ami jelenleg a papíralapú közjegyzői okiratoknál megvan, nem tudjuk biztosítani elektronikusan is” – vélekedett.