Eddig nem vizsgált szennyezőanyagokat is kerestek a Dunában, a parti szűrésű kutakban és az ivóvízben Magyarországon. Az eredmények azt mutatják, hogy az újfajta szennyezők határértékek alatt vannak jelen a vízben - mondta el az InfoRádiónak a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés szakértője.
Vargha Márta ismertetése szerint a vizsgálatra a Tiszta Ivóvíz program részeként került sor, melynek az elsődleges célja az volt, hogy a budapesti parti szűrésű ivóvíz-hálózatban a Dunától kezdve egészen a csapokig felmérje bizonyos új szennyezők esetleges előfordulásának kockázatait. Ezt összevetették különböző meteorológiai és vízjárási változókkal, hogy ne csak a jelen állapotot tduják felmérni, hanem becsléseket tehessenek arra vonatkozóan is, hogy a jövőben milyen újonnan felmerülő kockázatokkal kell számolni, és hogyan lehet megvédeni a jelenleg kiváló minőségű budapesti ivóvizet.
A Duna vizét, a parti szűrésű kutakat és az ivóvizet régóta folyamatosan figyelik - most olyan új anyagokat, illetve mikroorganizusokat vizsgáltak, amelyre nem terjed ki a rutin ivóvízvizsgálat. Ezek között szerepelnek
- különböző mikroszennyezők,
- gyógyszermaradványok,
- növényvédőszer-maradványok,
- antibiotikumrezisztens mikroorganizmusok.
Emellett elvégeztek egy olyan átfogó mikrobiológiai vizsgálatot is, amelynek segítségével a teljes baktériumbevonatról, annak változásáról átfogó képet kaphattak a szakemberek az egész ivóvízellátó rendszerre vonatkozóan.
Még számos mutató értékelés alatt áll, nemrég zárult le ugyanis az az egyéves mintavételi sorozat, amellyel nemcsak a pillanatnyi állapotot, hanem a teljes éves ingadozást, és különböző szezonális, illetve bizonyos időjárással összefüggő tényezőket is vizsgáltak.
A részeredmények alapján Vargha Márta elmondta: például a mikroszennyezők tekintetében a budapesti szakaszon a Duna nagy vízhozama miatt egy elég jelentős hígulással lehet számolni, így
a mikroszennyezők többsége nagyon alacsony, néhány nanogrammos koncentrációban van csak jelen, és parti szűrés, illetve az ott élő mikroorganizmusok nagyon jó hatásfokkal távolítják el
ezeket az anyagokat a Duna vizéből.
A szakember rámutatott: a jelenleg is használt, hagyományos tisztítási lépések valóban nem tudják ezeket a szennyezőanyagokat maradéktalanul eltávolítani. Európában már több helyen alkalmazzák - akár kísérleti jelleggel, akár már teljes körűen - azokat az úgynevezett negyedleges tisztítási fokozatokat, amelyek célja kifejezetten mikroszennyezők eltávolítása.
"Jellemzően különböző szűréses vagy oxidációs technikákról van szó. Magyarországon ez még nem elterjedt gyakorlat, de
a vizsgálataink is azt mutatják, hogy a gyógyszermaradványok többsége ilyen típusú technológiákkal eltávolítható lenne."
A vizsgált szennyezőanyagok jelenlétével kapcsolatban a szakember elmondta: ezek az anyagok már a felszíni részben is rendkívül alacsony koncentrációban, néhány nanogrammos mennyiségben találhatóak meg, a parti szűrés során pedig ezek is túlnyomórészt eltávolításra kerülnek, tehát ez pillanatnyilag
az ivóvíz-biztonságunkra semmiféle veszélyt nem jelent.
A budapesti ivóvíz kiváló minőségű és minden szempontból megfelel a jogszabályi követelményeknek - hangsúlyozta Vargha Márta, külön kiemelve, hogy a gyógyszermaradványok előfordulása sem jelent semmiféle egészségi kockázatot.
Azért fontos mégis foglalkozni ezekkel a szennyezőkkel, mert egyrészt folyamatosan növekszik a környezetük kémiai terhelése, másrészt az éghajlatváltozással összefüggésben olyan extrém helyzetek is előfordulhatnak a jövőben (áradások vagy alacsony vízállások), amelyek jelenleg még nagyon ritkák. Biztosnak kell lenni ugyanakkor abban, hogy ismerjük valamennyi lehetséges kockázatot a következő évtizedekre nézve, és lépéseket is kell tenni a lehetséges problémák megelőzésére - mutatott rá a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés szakértője.