A Balaton nem lesz többé természetes tó, ha az ember kiirtja a nádasokat – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó hidrobiológus, aki évtizedek óta figyelemmel kíséri a Balaton növényvilágának sorsát. A legutóbbi felmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott nádas területe, a törvényi tilalom ellenére 2015-ben 72 helyszínen 4 hektár nádast pusztított el az ember, 2020-ban pedig már 826 helyszínen 28,2 hektárt – tájékoztatott Pomogyi Piroska.
A Balaton tómedréből 1200 hektáron van nádas, de a területe csökken, a minősége pedig romlik – mondta a szakértő. Azt is kifejtette, hogy a nádasokat öt minőségi osztályba sorolják, és a legjobb minőségű, első osztályú nádasok területe az elmúlt húsz évben drasztikusan, a harmadára csökkent, míg a harmadosztályú, azaz a közepes minősítésű, valamint a negyed-ötödosztályú, gyengébb minőségű nádasok területe jelentősen nőtt.
A nádasokat a stégbejárók és a feltöltések miatt pusztítja az ember, pedig ezt tiltja a törvény – tette hozzá Pomogyi Piroska.
A nádasokat már korábban is védték alacsonyabb rendű jogszabályok, de 2000-ben a Balaton-törvény nevesítette először az első-, másod- és harmadosztályú nádasok károsításának a tilalmát. A Balaton-törvény hatályát vesztette 2019. március 15-én, de helyette életbe lépett az országos területrendezési törvény, amely a nádaskárosítási tilalmat átemelte, ugyanakkor a negyed- és ötödosztályú nádasokban megengedi a kis méretű, maximum 20 férőhelyes csónakkikötők létesítését.
"A törvényi tilalom a nádasok bármilyen szintű károsítására ma is létezik" – mondta Pomogyi Piroska, és hozzátette: a nádasokra szüksége van a Balatonnak, hogy halakkal teli élő természetes tó maradjon, ne pedig egy mesterséges fürdőmedence.