A Nemzeti Eszközkezelő programján keresztül 155 ezer embert sikerült kimenteni a devizaadósság csapdájából - olvasható a Napi.hu-n a Közgazdasági Szemlére hivatkozva. A programban részt vevők jelentős része vissza tudta vásárolni ingatlanát, az ő 70 százalékuk részletekben fizet.
Ismert, a 2008-2009-es globális pénzügyi válságot követően a devizahitel formájában eladósodottak költségei a lehetetlenségig megnőttek, emiatt a legtöbbek kezelhetetlen problémával voltak kénytelenek szembenézni. A legnagyobb bajban lévők lakhatásának megőrzésére jött létre az eszközkezelő, amely 2020-ban, küldetése végeztével megszűnt.
A szemlézett tanulmány rámutat, hogy a program érdemi segítséget jelentett az átlagnál alacsonyabb iskolázottságú, kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetű ügyfelek számára, a késedelmes lakbérfizetés és a lakásvesztés is minimális problémává vált, a 2019-ben bevezetett kedvezményes visszavásárlás révén pedig 86 százalékuk vált újra ingatlantulajdonossá.
A programba való bekerülést egyaránt kezdeményezhette az adós és a hitelező intézmény. Pozitív elbírálás esetén a bank közreműködésével az adós és a NET között létrejött az adásvételi szerződés. A szerződés melléklete tartalmazott egy vételár-felosztási tervet és egy tartozáselengedő nyilatkozatot. Az ingatlanért fizetett vételár nem haladhatta meg a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 47 százalékát, de legfeljebb 9,4 millió forintot tehetett ki, ha az ingatlan Budapesten, az agglomerációban vagy megyei jogú városban volt. Egyéb városokban 43 százalék, de maximum 6,45 millió forint, míg a községekben 29 százalék volt ez az arány, 4,35 millió forintos összeghatárig. A NET Zrt. által fizetett vételár jellemzően nem érte el az 5 millió forintot, vagyis a programba kerülő ingatlanok többségének az eredeti forgalmi értéke sem volt magas.
Az adós a program időtartama alatt bármikor visszavásárolhatta az otthonát. Ebben az esetben a vételár az az összeg volt, amit az eszközkezelő fizetett az ingatlanért, a jegybanki alapkamattal, az eszközkezelő által az ingatlanra költött értéknövelő beruházások értékével, valamint az eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett kötelezettségek összegével növelve.
Egyébként az ügyfelek bérelték a lakást a NET-től jellemzően alacsony, havonta átlagosan 5-15 ezer forint közötti bérleti díjért. Őket terhelte emellett az ingatlan rezsije is. A bérlők többsége rendesen fizetett, a 38 ezerből mindössze ezer esetben kellett nem fizetés miatt felmondani a szerződést.