A Fővárosi Közgyűlés többsége tudomásul vette a Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottság jelentését szerdai ülésen, egyúttal döntött arról, hogy 24 ezer fővárosi dolgozónak emelkedhet átlagosan 15 százalékkal a bére.
A vizsgálóbizottságot novemberben hozta létre a közgyűlés. A bizottság baloldali tagjainak igen szavazatával hétfőn fogadta el a bizottság a jelentését, amely rögzíti: nem született olyan döntés, hogy a városvezetés eladja a Városháza épületét, és nem támasztotta alá semmilyen bizonyíték az "irányított pályázatokra" vonatkozó sejtetéseket sem, ahogyan a "jutalékos rendszer" működésére utaló nyomokat sem találtak.
A Fidesz-KDNP képviselői kisebbségi véleményben foglalták össze megállapításaikat. Közölték: a rendelkezésre álló dokumentumok, a nyilvánosságra került hangfelvételek és a testület előtt tanúként megjelentek elmondása alapján megállapítható, hogy a Városháza eladása valószínűsíthetően tervbe volt véve, a jutalékos formában működő ingatlaneladási rendszer működése pedig valószínű, de azt csak a nyomozóhatóság tudja bebizonyítani.
A vitában Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester, a vizsgálóbizottság elnöke elmondta, nem kaptak sok időt a munkára, de megállapítható, hogy a Városháza eladása nagy valószínűséggel napirenden volt, a bizottság előtt megjelent tanú pedig jutalékos rendszerről beszélt az ingatlaneladások kapcsán. Hozzátette: vállalja a felelősséget a kisebbségi véleményben foglalt állításokért. A politikus nem támogatta a főpolgármester módosító javaslatát, amely "kivette" a határozati javaslatból, hogy a közgyűlés tudomásul veszi a kisebbségi véleményt is. Szerinte ez beismerése annak, hogy el akarják tussolni az ügyet.
Soproni Tamás (Momentum) VI. kerületi polgármester, a bizottság alelnöke szerint a kisebbségi vélemény "a propagandaállítások felmondása", tele van szubjektív elemekkel.
V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester szerint sikerült bizonyítani, hogy "a lejárató kommunikációs kampány egy lufi, egy hazugság", és a város vezetése átláthatón és tisztán működik.
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy sok olyan kérdés volt – így például a jutalékos rendszer –, amiben nem tudtak egyértelmű megállapítást tenni, mert a bizottság nem nyomozóhatóság.
Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint bár lényeges kérdésekben nem tudnak megnyugtató választ adni, volt értelme a bizottságnak, és most a nyomozóhatóság fog pontot tenni az ügy végére. Felhívta a figyelmet arra, sosem vádolt senkit, nem prejudikált, csak azt idézte, amit a hangfelvételen szereplők mondtak és nem cáfoltak, és jelezte, szerették volna az objektív tényeket megállapítani.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormánypárti képviselők asszisztáltak egy lejáratókampányhoz. A közgyűlés többsége tudomásul vette a bizottság jelentését.
A közgyűlés egyhangúlag döntött a 15 milliárd forint béremelési keret felosztásáról. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta: a döntéssel 24 ezer fővárosi dolgozónak emelkedhet átlagosan 15 százalékkal a bére, így 2021–2022-ben 5 százalékos reálbéremelés lehet a Fővárosi Önkormányzat kötelékében dolgozók bérében. A szociális, a kulturális és a köznevelési ágazatok esetében a központi költségvetés intézkedéseinek állami kompenzációját követően valósul meg a béremelés.
Döntöttek arról is, hogy "Budapest pótlékot" vezetnek be a Főpolgármesteri Hivatalnál és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál (FÖRI) foglalkoztatott köztisztviselőknél és közszolgálati ügykezelőknél.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) – aki az ülés kezdetén letette esküjét, miután átvette a novemberben lemondó Nagy Gábor Tamás listás mandátumát – jelezte, a béremelés azt jelenti, a fővárosnak "van pénze". Erre Kiss Ambrus felhívta a figyelmet arra, a fővárosnak féléves költségvetése van, várnak 20 milliárd forint kompenzációt a kormánytól.
Döntöttek a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról is:
- a kerületeket 143 milliárd forint (46 százalék),
- a fővárost 168 milliárd forint (54 százalék)
illeti meg.
A megosztandó bevételek a múlt évihez képest közel 53 milliárd forinttal nőnek. Ebben az évben 310 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt terveznek, 1,2 milliárd forint késedelmi pótlékot és bírságbevételt, továbbá 8 millió forint idegenforgalmi adóval számolnak, amelyből nem részesülnek azok a kerületi önkormányzatok, amelyek maguk szedik be az adót.
Egyhangúlag döntöttek a képviselők arról, hogy a korábban beszerzett antigén gyorstesztek közül ötszázat átadnak a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központnak, ezret pedig a Budapesti Közműveknek. A gyorsteszteket a nyugdíjasházakban és a nővérszolgálati ellátásban közreműködők, valamint a közfeladatellátásban közreműködők koronavírus-szűrésére használják majd fel.
Döntöttek névtelen közterületek elnevezéséről is.
- A IV. kerületben parkot neveznek el Nagy Imre egykori miniszterelnökről,
- a XIV. kerületben pedig Verona angyalai sétány lesz a neve a Dózsa György utat és az Olof Palme sétányt összekötő, Műcsarnok mögötti útszakasznak, emléket állítva a 2017. január 20-i, veronai buszbaleset 18 áldozatának és 26 sérültjének.
- A XVI. kerületben sétányt neveznek el a világ első ásató régésznőjéről, Torma Zsófiáról,
a XVIII. kerületben pedig további 15 közterületet neveztek el.
A közgyűlés döntött arról is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak haszonkölcsönbe adnak egy XXII. kerületi ingatlant, amelyen egy a késő római kori erőd déli kapuzatának maradványa található. A múzeum a Nagytétényben található Campona-Castellum római kori régészeti lelőhelyen a Limes program keretében hoz létre bemutatóhelyet.