Nem alkotmányellenesek a védettségi igazolvánnyal járó többletjogok - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a kedden a honlapján közzétett döntésében.
A mentesülésre vonatkozó rendelkezésekkel szemben közel ezer indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. Tekintettel arra, hogy az indítványok szövege egymással megegyezett vagy lényegében azonos volt, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot egy eljárásban folytatta le.
Az indítványozók azt kifogásolták, hogy arendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára - az azzal nem rendelkezőkéhez képest - többletjogosítványokat adtak. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos oltási program indulása nyomán védettségi igazolványra lettek jogosultak azok, akik a Covid-19 betegségből felgyógyultak vagy a Covid-19 elleni védőoltást megkapták. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők a kormányrendelet alapján mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól.
Az indítványozók szerint a kormányrendelet kifogásolt rendelkezései hátrányosan,
a diszkrimináció tilalmába ütköző módon különböztették meg azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük nyomán nem kaphattak védettségi igazolványt.
Ez pedig - az indítványozók szerint - súlyos alapjogsérelmet okozott számukra.
Az Ab megállapította, hogy az alaptörvény alapján veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy az alaptörvényben megállapított mértéken túl is korlátozható. Az Ab ennek alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak csökkentését, a károk enyhítését. A jogalkotó pedig eleget tett az alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásával rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések szükségességét - állapították meg.
Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatkozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert az oltást felvették vagy a fertőzésen átestek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért úgy ítélték meg, hogy
a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.
Az Ab vizsgálta azt is, hogy az egészségügyi önrendelkezési jogot sértik-e a támadott rendelkezések. Ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, illetve azon belül az önrendelkezési jog között sem.
Az Ab mindezek alapján az indítványokat elutasította.
A testület határozata az ügyben benyújtott valamennyi alkotmányjogi panaszra vonatkozik. Tekintettel azonban az indítványok szövegazonosságára és nagy számára, az Ab nem tájékoztatja külön-külön postai levélben valamennyi indítványozót, a határozatot sem küldi meg nekik.