Somogyi Boglárka vezető algológus az InfoRádóban kifejtette: a Balaton nyugati területe egészen az 1980-as, 1990-es évek közepéig meglehetősen algás volt. Ezt követően viszont fokozatosan javult a helyzet, és öt-tíz éves viszonylatban egészen jó vízminőség volt megfigyelhető 2019-et megelőzően. Amikor aztán történt egy váratlan esemény: nagy fokú algavirágzás kezdődött a tó keszthelyi és szigligeti medencéjében. A jelenség a kutatókat is meglepte, hiszen
a jelenséggel ilyen mértékben korábban még nem találkoztak
– emelte ki a szakértő, megjegyezve, hogy az idei évről is elmondható, hogy a nyár során az algásodás többször megközelítette azt a határértéket, amit a fürdővízben megengedhetőként határoznak meg.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa érdeklődésünkre válaszolva elmondta, meglátásuk szerint a tó üledékében található foszfortöbblet vezethetett az említett algavirágzás kialakulásához.
Egyetértett azzal, hogy a Balaton életében fontos szerepet betöltő nádasok aránya évről évre csökken, azonban alapvetően nem ez az, ami hatással van vagy lesz a tó vízének a minőségére.
Vagyis az egyetlen megoldás, ami már a múltban is működött: a tápanyagterhelés csökkentése,
még akkor is, hogyha a belső források, azok ott vannak – emelte ki Somogyi Boglárka. Kezdve a horgászati etetőanyagok átalakításától a bemosódások kezeléséig, minden intézkedésnek azt kell célznia, hogy csökkenjen a tó foszforterhelése, a külső tápanyagok bejutása a vízbe – ismételte meg.