A maszkok működnek - írta a virológus a Facebookon. A jó szűrési kapacitással is rendelkező FFP vagy KN95 maszkok már könnyen hozzáférhetőek – ezekkel a szövetmaszkoknál már megszokott „kevésbé adjuk át másoknak” hatást is elérjük, ráadásként minket is jól véd az aeroszolok ellen. Fontos azonban, hogy csak akkor, ha jól illeszkedik az arcunkra. "A kilégzőszelepes bár kényelmesebb, mégis a saját fertőzésünk esetén nem fogja fel a belőlünk kijutó vírusokat – a WHO sem ajánlja járványhelyzetben" - figyelmeztet Kemenesi Gábor.
A (fenti kritériumoknak megfelelő) maszkviselés zárt térben, főként rossz szellőzésű, sok ember által látogatott helyeken nagyon fontos és hatásos a vírus terjedése ellen, továbbá nagy tömegben szintén jótékony biztonsági faktor.
Bár a delta variánssal fertőzött személy nagyobb adag vírust ürít, ám a megfelelően viselt maszknak ez sem lehet akadály - szögezte le.
Idézett egy indiai tanulmányt, amelyben 340 ezer ember kontrollvizsgálatával fontos megállapítások és való életre vonatkozó gyakorlati eredmények születtek. Néhány fontos megállapítás:
- Az emberek csupán 30 százalékának maszkviselése esetén a Covid-19 megbetegedések száma máris 10 százalékkal csökkent.
- A maszkviselés hatására az idősebb korosztály körében (akik ugye a leginkább veszélyeztetettek) 35 százalékkal alacsonyabb fertőzésszám jelentkezett (a többi mért korosztálynál jobb érték). Ez azt jelenti, hogy éppen azoknál mutatott ki igazán fontos eredményt a tanulmány, akiket leginkább kell védeni.
- A tömeges maszkviseléssel kapcsolatban a tanulmány megállapította, hogy a hagyományos textilmaszk és sebészi maszk közül az utóbbinak van látványosabb hatása a fertőzés terjedésének fékezésében.
Végezetül megválaszol egy fontos kérdést is: az oltottak is hordjanak maszkot tömegben, zárt térben, mert
bár az oltás kiválóan véd a súlyos megbetegedés ellen, ám hagy némi ablakot a vírus továbbadására,
így oltottként is védhetjük a közösséget és magunkat is a maszkhordással. Még ha most nem is kötelező - ennek bevezetésére, az időzítés fontosságára nézve is idéz egy tanulmányt posztjában Kemenesi Gábor.