Ezen látszik, hogy mekkora a különbség az erdős, illetve a belvárosi - főként pesti oldali - aszfaltos területek nyári hőmérséklete között.
Azt írták, a sűrűn beépített területek hőmérséklete több fokkal magasabb a zöldfelületeknél. A sötétebb, burkoltabb felületek több napfényt nyelnek el, ezt pedig hő formájában sugározzák vissza. Ez a jelenség a városi hősziget-hatás. Mint írták a térkép tanúsága szerint a belvárosi kerületekben akár 20-25 Celsius-fokkal is melegebb a felszín, mint a zöldebb városrészeken.
Ráadásul nem is a legmelegebb kánikulai napon készült a térkép: a műholdfelvételek 2016. augusztus 31-én 11 és 12 óra között, zavartalan, napfényes időszakban készültek. Ezen a napon a léghőmérséklet árnyékban 28-29 Celsius-fok között mozgott.
Megjegyezték, a főváros fásítással, hűsítő szigetek kialakításával próbál enyhíteni a nyári forróságon.