Mint arról az Infostart is beszámolt, a jellemzően nyár elején, a vízfelszínen felbukkanó fonalas kékalga (Dolichospermum flos-aquae) a hét első felében nagyobb vízfelületeken is megjelent, főként a tó nyugati részében. A jellemzően a inkább a nyár elején tenyésző algafaj megjelenése a kánikulának köszönhető. A jelenség attól látványos, hogy ez az alga képes felúszni a víz tetejére és ott nagy tömegben jelenhet meg - mondta az InfoRádióban Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa.
Ezen algák megjelenése bár riadalmat okozott, még nem azt jelenti, hogy nagy baj lenne a Balatonnal - fejtette ki a szakember, hozzátéve, hogy ez nem ugyanaz az algafaj, amely a 2019-es nagy algásodást okozta. Ráadásul a kékalgák például a szeles időjárás és a lehűlés hatására is eltűnhetnek. A tó vizének minősége nem romlik a jelenlétüktől, ám a fürdőzőket zavarhatja – sőt az érintett strandokon fürdés után ajánlott lezuhanyozni.
Mivel az alga szaporodásának a víz magas foszfortartalma kedvez, ezért hosszabb távon ennek az anyagnak a csökkentése lehet a megoldás - tette hozzá a szakember az InfoRádióban.
A legfrissebb mérések szerint az elmúlt napra már jelentősen csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, nagy részük eltűnt, és a remények szerint a pénteken érkező szél és lehűlés tovább javít a helyzeten. Egyre nyilvánvalóbb ugyanakkor, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra - közölte csütörtökön Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos.
Emlékeztetett arra, már a 2019-es algavirágzás is figyelmeztető jel volt, hogy mélyebb és összehangoltabb Balaton-kutatásra van szükség, amelyhez meg kell teremteni a forrást is.
Szári Zsolt miniszteri biztos szintén csütörtökön arról beszélt, hogy a Balatonnal kapcsolatos kutatás-fejlesztés fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez.
Jelenleg több intézményben is foglalkoznak valamiféle Balaton-kutatással, és a kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal. Az azonban nem lehet kérdés, hogy a Balatonba kívülről esetlegesen bekerülő foszforterhelést minél részletesebben mérni és csökkenteni kell - szögezte le.
A legsürgetőbbnek annak vizsgálatát nevezte, hogy
a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszer be tudja-e még tölteni a funkcióját,
vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, ami nagyobb áradásoknál kockázatot jelenthet.
Szári Zsolt Balázs, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos május közepén az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A beszélgetést itt lehet meghallgatni.
- Csaknem öt tonna foszforral terhelik a Balatont a horgászok évente
- Foszfor a Balatonban - a kutató nem egészen úgy látja, mint a miniszter
- Megint komoly algásodás kezdődött a Balatonon – aztán eltűnt
- A balatoni algásodás egyik lehetséges okát kizárták
- Miniszteri biztos: lassan, de biztosan leáldoz a Balaton gengszterének