Komolyabb algásodást tapasztaltak a balatongyöröki és szigligeti partok közelében az elmúlt hét utolsó napjaiban, de mostanra eltűnt.
"A tavalyihoz hasonló, lokális parti algavirágzás történt. Akkor ugyanez a kora nyári kékalgafaj jelent meg a víz felszínén nagyobb tömegben. Most a szokásosnál több héttel előbb bukkant fel, kifejezetten Balatongyörök és Szigliget parti övezetében, majd tűnt el pár nap alatt a szelesebb időjárás hatására" – mondta Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja a hirbalaton.hu-nak.
A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérési eredménye pár napja a balatongyöröki vízparton vett vízmintában a megengedett határérték feletti klorofill-tartalmat mutatott, ami napokon belül normalizálódott. Az Anabeana nevű alga szaporodott el. Ez nem az a kékalgafaj, ami szerepet játszott a 2019-es nagy algavirágzásban, viszont képes toxinokat termelni, ezért célszerű lenne ilyenkor az érintett fürdőhelyek vizének ellenőrzése – hangsúlyozta a kutató.
A Balaton vize a parttól távolabb átlátszó, kifejezetten tiszta maradt, ugyanakkor nincs miért nyugodtan hátradőlni – fogalmazott Istvánovics Vera. El kell gondolkozni azon, hogy miért a Káli-medence befolyóinak közelében, és a horgászok által etetőanyagokkal terhelt partközelben bukkant fel az alga nagyobb mennyiségben. A jelenséghez hozzájárulhatott a felmelegedés, a vízben található tápanyagmennyiség, de az is, hogy előtte nagyon átlátszó volt a víz, amiben mélyre le tud jutni a fény, továbbá az is, hogy a partközelben kisebb az áramlás.
Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algákkal foglalkozó kutatója arról számolt be, hogy múlt pénteken kaptak arról jelzést, hogy nagyobb tömegben bukkant fel az alga Szigliget partjaitól Gyenesdiásig. Szerdára már alig maradt belőlük, miközben a tó középen mindvégig átlátszó, tiszta maradt a víz, ami nem jelenti azt, hogy nem szaporodhat fel újra az alga – jegyezte meg. Egyedül a Zala folyón bejövő víz értékeit méri napi gyakorisággal a vízügy, így arról nincs elegendő adat, mi kerül a Balatonba a Lesnece-patak, vagy az Eger-patak nevű, a Káli-medence felől érkező befolyókból, vagy a déli part szemben lévő részén, a tó második legnagyobb befolyójának számító Nyugati-övcsatorna felől.
Komolyabb monitoring-rendszer kiépítése nélkül nincsenek rendszeres, pontos, homogén adatok ahhoz, hogy értelmezni és jósolni lehessen a Balatonban zajló folyamatokat. A mostani algásodás is jelzi, sok a vízben a foszfor, de hogy mire lehet számítani a nyáron, nem tudnak és akarnak jóslásokba bocsátkozni.