A hibrid - személyes részvétellel és online zajló - konferenciának a Hidegkuti Nándor Stadion adott otthont, ahol Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője megnyitó beszédében emlékeztetett: néhány éve még vita folyt arról, hogy a digitalizáció mennyire segíti a sportot, hozzájárul-e az élmény növeléséhez.
"Azóta azonban rengeteg válasz érkezett, számos példa bizonyítja, hogy a sportot is segíti a digitalizáció, úgyhogy ez ma már nem kérdés" - hangsúlyozta.
Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára videoüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit, és már beszéde elején leszögezte, hogy "a sportesemények digitális támogatása szinte ugyanolyan fontosságú eleme egy szervezésnek, lebonyolításnak, mint maga a mérkőzés vagy a verseny. És talán nem túlzás kijelenteni, hogy a kiemelt sportrendezvényeken alkalmazott digitális megoldások terén csaknem ugyanolyan versengés tapasztalható, mint a sportolók között, hiszen ma már a megfelelő számítástechnika nélkül gyakorlatilag megvalósíthatatlan egy sportesemény."
Az államtitkár példákkal támasztotta alá a sport és a technika kapcsolatát, kiemelte, hogy a televíziós közvetítésekhez nyújtott digitális grafikák és statisztikai adatszolgáltatás is hihetetlen fejlődésen megy keresztül, és maguk a résztvevők is a legfejlettebb technikával és szoftverekkel igyekeznek a sportolók teljesítményét elemezni.
"A sportvilág számára is súlyos megrázkódtatást jelentett a koronavírus, ám épp a digitális szolgáltatások lettek azok a területek, amelyek szerepe, értéke, minden korábbinál jobban felértékelődött" - folytatta Szabó Tünde, hangsúlyozva, hogy "a sport él és élni akar, nem véletlen, hogy csupán néhány hónap telt el a világjárvány kirobbanását követően, amikor a nagy sportesemények már visszatértek a pályákra". Hozzátette, a szurkolók ha még nem is a helyszínen, de a technika segítségével az otthonaikból követhették a versenyeket.
Szabó Tünde szerint a járvány nemcsak az értékrendeket alakította át, hanem sok mindenre megtanított. Példaként említette a közelmúltban rendezett budapesti vizes Európa-bajnokságon szerzett tapasztalatait, ahol az akkreditációt ellenőrző leolvasórendszer a buborékban rendezett eseményen nem csupán azt figyelte, hogy az akkreditáció az adott területre érvényes-e, de azt is, hogy az illető részt vett-e az előírt koronavírus-tesztelésen, és ha esetleg pozitív eredményt produkált a sportoló, akkor automatikusan letiltotta az akkreditációját
Az államtitkár kitért rá, hogy a buboréklebonyolítás miatt
jóval kevesebb újságíró tudósított személyesen a Duna Arénából, ám a technika, egy platform segítségével a média képviselői bekapcsolódhattak az eseménybe, interjút is készíthettek a versenyzőkkel.
"El kell fogadnunk, hogy a 21. század sportja a szórakoztatóipar része, amelyben egyetlen emberi tényezőt tekinthetünk érintetlennek: a sportolókat. Minden másban szerepet kaphat és kap is a digitalizáció" - hangsúlyozta Szabó Tünde.
Deutsch Tamás korábbi sportminiszter, az MTK elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság alelnöke "Digitalizáció a sportban" címmel tartott előadásában kiemelte, hogy korszakváltás következett be.
"Egy ország sikere a digitalizáció mértékétől is függ, és azért hívtuk létre a Digitális Jólét Programot, hogy minden területen elinduljanak és megtörténjenek a fontos digitális fejlesztések, képzések, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak a digitalizáció vívmányai" - mondta. Kiemelte, hogy a sport azon kevés jelenségek egyike, amely a világ valamennyi kontinensén megjelenik és óriási fejlődésen megy keresztül. A digitalizáció és a sport, azaz két rohamosan fejlődő terület kapcsolatáról szólva emlékeztetett azokra az időkre, amikor még stopperórával mérték az időt elektronikus időmérés helyett, de a technika ma már a kísérő szegmensekben, a sportfogadásban és a jegyértékesítésben is megtalálható.
"A digitális átalakulás a gazdaságot is segíti, ehhez a legfontosabb erőforrás a szürkeállomány, amelyben Magyarország jól áll" - emelte ki Deutsch Tamás.
A továbbiakban előadások és beszélgetések foglalkoztak a közelgő hazai nagyszabású sporteseményekkel: a részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnoksággal, a 2022-es férfi kézilabda Eb-vel és a 2023-as atlétikai világbajnoksággal.