Nyitókép: MTI

A Fudan Egyetemről is vitáztak a parlamentben

Infostart / MTI
2021. május 27. 17:49
Egy másik, parlament előtt fekvő javaslat szerint a diákok és a nyugdíjasok után a kisgyermekes szülők is szövetkezetekbe tömörülhetnek, hogy dolgozni tudjanak.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitájával kezdte meg munkáját az Országgyűlés csütörtökön.

Kósa Lajos (Fidesz) expozéjában kiemelte: a hasonló helyzetben lévők önkéntes alapon szövetkezetet alakíthatnak, és e forma korábbi sikerein felbuzdulva született meg a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének ötlete, szigorúan önkéntes alapon, vagyis aki részt vesz benne, előnyökhöz juthat, de aki nem, azt sem éri hátrány.

Kifejtette: sok kisgyermekes szülő szívesen visszamenne dolgozni, de a munka törvénykönyve nagyon szigorú szabályokat fogalmaz meg, ezért a szövetkezet alkalmasabb keret lehet a számukra. A szövetkezeti forma kiterjesztése a kisgyermekes szülők felé senkinek nem jelenthet problémát, és ha csak néhány ilyen jön létre, már jól jártak, de várhatóan nagy siker lesz - mondta.

Völner Pál igazságügyi államtitkár a kormány nevében közölte: a kormány minden kezdeményezést támogat, amely a családokat segíti.

Dunai Mónika (Fidesz) hangsúlyozta: a családpolitikát gazdagító javaslatokat támogatni kell. A legnagyobb érték a család, így a jelenlegi helyzetben is a családok támogatása szolgálhatja az ország érdekeit - jelentette ki.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka közölte: a kormánypártok egy régi tervet poroltak le a javaslattal, bár ettől ez még lehetne jó kezdeményezés. A szövetkezetek támogathatók, de ez a javaslat a Fidesz által elképzelt családmodellről szól, és nincs üzenete azoknak, akik ennek nem felelnek meg - vélekedett.

Elmondta: olyan állami feladatot szerveznének ki a szövetkezeteknek, amelyet a kormány nem oldott meg, hiszen eltűri, hogy a kisgyermekkel otthon maradó szülőket hátrány éri a munkaerőpiacon. Nem tűnik életszerűnek a javaslat - értékelt.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: a 2010-es családbarát fordulat óta a kormány családtámogató politikát folytat, és ebbe illeszkedik bele a mostani javaslat is. Kifogásolta, hogy jobbikos képviselőtársa nem ismeri el az elmúlt időben elért demográfiai eredményeket, továbbá azt, hogy az ellenzék nem támogatta a családokat segítő intézkedéseket.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint nem világos, mi a kormány célja a kisgyermekes szülőkkel kapcsolatban, hiszen a kabinet eddig azt szerette volna, hogy minél tovább maradjanak otthon a szülők a gyermekükkel, ez a javaslat viszont arról szól, hogy ösztönzik őket a mielőbbi visszatérésre a munkaerőpiacra. Ez a kezdeményezés a beismerése lehet annak, hogy megbukott a kormány családvédelmi akcióterve - vélte.

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy kifejezetten jó dolog a szövetkezeti forma, de a szövetkezeti lét nem válthatja ki a "normális" családpolitikát. Meg kellene emelni a családi pótlékot, hogy a munka ne kötelező kényszer legyen a kisgyermekes szülőknek, hanem választható lehetőség - mondta.

Korózs Lajos (MSZP) örömét fejezte ki, hogy ez a kezdeményezés a parlament elé került. Ugyanakkor azt mondta, nem világos, hogy a kisgyermeket nevelők esetében miért kell megfogalmazni a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. Egy anyuka, aki otthon van a gyermekével, miért dolgozna kilenc óránál többet? Miért vállalna olyan munkát, ahol minden nap munkavégzésre van kötelezve? - firtatta.

Az egyik előterjesztő, Dunai Mónika (Fidesz) erre válaszolva közölte, nem elég a szövetkezeti törvényt módosítani, a kapcsolódó jogszabályokon is változtatni kell, ezért rendelkeznek a pihenőidőről, az utalványokról.

A kormánypártok azt szeretnék, minél több gyermek szülessen, a javaslat arra reagál, ha egy család úgy dönt, hogy az édesanya hamarabb vissza szeretne menni dolgozni. Ez a lehetőség azoknak szól, akik például egy hónapban csak három órát akarnak dolgozni - magyarázta Dunai Mónika.

Szerinte azt, hogy hatásos-e a kormány családpolitikája, abból lehet lemérni, mekkora a termékenységi ráta. Ismertette: 2011-ben a születési ráta 1,23 volt, 2016-ban 1,49-re emelkedett ez a szám, 2020-ban pedig 1,56-ra. Megjegyezte, nem elégedettek, az adatokon még lehet javítani.

Az ismételten felszólaló Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy csökken a szülőképes korú nők száma. A babaváró hitelből mégis kizárják a negyven év feletti nőket - mondta, merényletnek nevezve a rendelkezést.

Az előterjesztő Kósa Lajos (Fidesz) zárszavában közölte, javaslata nem nyújt megoldást minden problémára, ami a vitában felmerült, például az áfakérdésre, az adópolitikára vagy az infláció alakulására. Ez egy lehetőséget jelent a kismamáknak - érvelt.

Beszélt a kismama-szövetkezeteknél megszabott munkaidő-korlátozásokról. Ezeket a rendelkezéseket az érintettek speciális élethelyzetével hozta összefüggésbe. Azért van korlátozás, hogy a kismamák ne vállalhassák túl magukat - mondta.

Vita a Fudan Egyetemről

A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Fudan Hungary Egyetemmel kapcsolatos törvényjavaslat parlamenti vitájában.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkár a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, és a részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatról szóló expozéjában azt mondta: a kormány elkötelezett amellett, hogy felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét - a hallgatókat, az oktatókat, a kutatókat - ösztönözze a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények elérésére. Emellett - folytatta - a kormány minden eszközzel támogatja, hogy minél több tudományos teljesítmény jelenjen meg Magyarországon, minél több tudós végezzen nálunk alkotó munkát, és minél több magyar hallgató, kutató, oktató részesülhessen kimagasló képzésekben és szerezhessen világszinten is kiemelkedő tudást.

"A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni"

- fogalmazott.

Szerinte Magyarországnak szüksége van nemzetközi egyetemekre, és mivel a gazdaság hangsúlya keletre tolódik, így "mi is nyitunk kelet felé".

Emlékeztetett: a magyar miniszterelnök és a kínai államfő 2014-ben állapodott meg egy kínai-magyar egyetem magyarországi felállításáról, és a Fudannak jelenleg is közös képzése van a Corvinus Egyetemmel.

Hangsúlyozta: a Fudan Egyetem közel 300 neves felsőoktatási intézménnyel áll szoros kapcsolatban, köztük a világ legrangosabb nyugati egyetemeivel.

Ennek tükrében "különösen komoly tudománydiplomáciai sikernek" nevezte, hogy elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést a világ 34. legjobb egyetemeként számon tartott Fudan. Az államtitkár közlése szerint az egyetemen a tervek szerint négy kart indítanak majd: bölcsészettudományi és társadalomtudományi, természettudományi és mérnöki, közpolitikai és üzleti, valamint orvostudományi kart.

Schanda Tamás szerint a magyar egyetemek együttműködési kapcsolatokat, közös kutatásokat és képzéseket indíthatnak majd a világ egyik legjobb egyetemével, így maguk is előbbre léphetnek a nemzetközi ranglistán.

Kitért arra is: a Fudan Egyetemen minden évben külföldi állami vezetők, Nobel-díjas közgazdászok és külföldi nagyvállalatok alapítói, vezetői tesznek látogatást, így a magyarországi campus lehetővé teszi Budapest becsatlakozását a világ kiemelt szaktekintélyeinek és professzorainak útcéljai közé is.

Szerinte

a Fudan Egyetem Budapestre fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait, és segíti a Kína és Magyarország közötti további gazdasági kapcsolatokat is.

Jelezte: a Fudan Egyetem és a Diákváros egymást támogató fejlesztéseivel több mint 10 ezer diáknak otthon adó, és európai szinten is kiemelkedően korszerű egyetemváros jöhet létre, a fejlesztések egy elhanyagolt, rozsdaövezeti térséget felvirágoztatnak, és egy nyüzsgő, jelentős zöldövezettel rendelkező városnegyeddé alakítják át.

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: a Kínával való oktatási együttműködés nem új keletű, bal- és jobboldali kormányokon átívelő komoly története van. A magyar baloldalnak azonban fontosabb politikai terméket gyártani a Fudam Magyarországra tervezett kampuszának kérdéséből, mint felmérni annak előnyeit és hasznát - tette hozzá.

Brenner Koloman (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában azt mondta: a kínai egyetem konkurenciát fog okozni a "kivéreztetett" egyetemi világnak, és a magyar egyetemi világot meg kell védeni egy ekkora nagyságrendű befektetéstől. Aggályosnak nevezte az alapítványi formát, valamint azt is, hogy keveset tudni a hitelkonstrukcióról.

Véleménye szerint a törvényjavaslat nem felel meg a magyar polgárok érdekeinek. A magyaroknak modern, 21. századi, kiemelten támogatott egyetemek az érdekeik, olyan jól kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek illeszkednek Magyarország nemzetközi beágyazottságába. Hozzátette: nagy örömmel tárgyalná a Heidelbergi Egyetem vagy bármely más EU-s ország egyetemi kampuszának ügyét is, de ezt az előterjesztést a Jobbik nem tudja támogatni.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a baloldal propaganda hadjáratot indított a Fudan Egyetem ellen, "színtiszta politikai számításból" támadják a Fudan Egyetem projektjét. Úgy fogalmazott: Magyarországnak geopolitikai helyzetéből adódóan minden nagyhatalommal pragmatikus együttműködésre van szüksége.

Molnár Gyula (MSZP) azt kérdezte: miért most, miért így és miért ezt? Szerinte ezen kérdésekre még nem adott választ a kormányoldal a Fudan Egyetemmel kapcsolatban.

Sérelmezte, hogy nincs indok az előterjesztés számos tételére, például arra, hogy az egyetem ingyenes kapja meg az ingatlant. Azt is felvetette: nem lenne-e kedvezőbb az a hitel, amit az uniótól vesz fel az ország.

"Én a szívem mélyén Ázsia-párti vagyok" - hangsúlyozta, szerinte is nyitni kell a többi között Kína felé. Feltette ugyanakkor a kérdést: hogyan lehetséges, hogy más országokban Kínán kívül nem nyújt teljes spektrumú képzést az egyetem, egyedül Magyarországon teszi majd ezt.

Kijelentette azt is: egy 500 milliárd forintos egyetemalapítást elő kellett volna készíteni a parlamentben, ez azonban nem történt meg.

Összefüggésbe hozta az előterjesztést a Közép-európai Egyetem ügyével, utalva arra, hogy a kormányoldal akkori problémájára, arra, hogy a CEU a magyar törvényektől eltérően működött.

Arató Gergely (DK) szerint tévedésre és rossz irányra épül a javaslat, sőt bűn a nemzettel és a magyar fiatalokkal szemben.

Szerinte egy állami területtel, 100 milliárd forintnyi közpénzzel és egy jelentős hitellel hoznak létre egy magánintézményt. Egy vagyonkezelő alapítványt, ami rendelkezhet a vagyonnal minden ellenőrzés nélkül.

"Önök ismét megszegték az adott szavukat" - folytatta, mondván: az atlétikai világbajnokság feltételei között azt ígérték: a területen egy diákváros létesül. Szerinte a fővárosnak is le kell vonnia a következtetéseket és visszavonni a világbajnokság támogatását.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint is kizárólag Kínát, annak kommunista pártját szolgálja a beruházás. Megismételte: a kormány hazudott a magyar egyetemeknek. Hatalmas forrásokat ígért, mégsem biztosítja azt. A Fudan Egyetemre ugyanakkor 550 milliárdot költene, amelyre senkitől nem kapott felhatalmazást.

Nemzetbiztonsági kockázatokról is említést tett. Szerinte nem volt eddig olyan kormány a rendszerváltlás óta, amely ilyen módon zálogosította volna el a magyar fiatalok jövőjét.

Frakciótársa, Csárdi Antal azt idézte fel, hogy a kormány megakadályozta annak a közös uniós állásfoglalásnak a létrejöttét, amely Hongkong kínai elnyomása ellen emelte volna fel a szavát.

Sérelmezte azt is, hogy az egyetem alapdokumentumából törölték a függetlenséget és hitet tettek a szocialista értékek betartására.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka szerint a Fudan Egyetem jó példa arra, hogy a Fidesz az 1 százalék érdekében kormányoz a 99 helyett. Kifogásolta a campusépítés 540 milliárd forintos költségét, miközben az egész magyar felsőoktatás éves finanszírozására csak 453 milliárdot költ a kormány. Ugyancsak nehezményezte, hogy a kormány visszautasítja a "majdnem ingyen hitelt", amit az unió nyújt az helyreállítási alapból, de hatszoros áron felveszi a kínai hitelt.

Azt is firtatta, hogy hova tűnik a 200 milliárd forintos különbség, ami a tervezett, 540 milliárdos hitel és a kínai állami építőmérnöki vállalat 338 milliárd forintos árajánlata között van.

Az ellenzéki politikus megítélése szerint nem alaptalan az félelem sem, hogy az egyetem valójában kémközpont lesz.

A kormánypárti politikusok érvére pedig, hogy sok európai ország együttműködik a Fudannal, úgy reagált, a valóban létező közös képzési programok mégiscsak kevésbé veszélyesek, mint odaadni egy fél kerület területét és hagyni, hogy főhadiszállást építsenek rajta.

"Egyetlen négyzetméter területet sem adunk át a Fudan-projektnek" - fogalmazott Tordai Bence, hozzátéve, hogy ezért indítanak "nemzeti konzultációt" az egyetem építéséről és támogatják a június 5-re tervezett Fudan-ellenes tüntetést.