A kutató az intézmény néhány biológia tagozatosával beszélgetett munkájáról, majd a gimnázium diákjaival találkozott. A biokémikus arra a kérdésre, hogyan válhat egy fiatal sikeres kutatóvá, azt válaszolta, csak nagyon lassan derül, ki, hogy valaki az-e. Tíz évvel ezelőtt ő maga sem számított annak. Arra kell törekedni, hogy jó kutatók legyünk – mondta. Az a fontos, hogy az ember, amit tesz, szívvel-lélekkel tegye, örömét lelje a munkájában – tette hozzá.
Karikó Katalin úgy fogalmazott, hogy sok nehézséggel szembesült pályáján, többször is elbocsátották. A szakember szerint érdemes azonban a kudarcra úgy tekinteni, hogy azzal új lehetőségek nyílnak meg arra, hogy valami másba kezdjünk. Lehet, hogy az mRNS-alapú vakcina sem jöhetett volna létre, ha nem kényszerül többször is új irányba fordulni pályája során – közölte a kutató, aki arra biztatta a diákokat, ne adják föl álmaikat.
A biokémikus ellátogatott a Móra-múzeumba és a Somogyi-könyvtárba is, ahol a magyar oltások meghatározó korai időszakából származó három kötetet fogadott örökbe. Csaknem két évtizede hagyomány, hogy Szeged új díszpolgára néhány, a munkájához, érdeklődési köréhez kapcsolódó könyv jelképes gazdája lesz a könyvtár muzeális gyűjteményéből.
- Váradi Sámuel 1802-ben Bécsben megjelent "A 'tehén himlő' avagy a 'vaktzina' természetének, és terjesztése' módjainak rövid elő adása" című munkája bemutatja Edward Jennernek a himlőoltás felfedezéshez vezető munkáját és érveket is felsorakoztat a vakcinától ódzkodó páciensek meggyőzésére.
- Az 1812-ben Budán nyomtatott "Magyar ország orvossainak, és seborvossainak számokra készültt oktatás a' mentő-himlőnek béoltásáról" című könyv 44 cikkben mutatja be a himlőellenes oltás menetét, az adminisztrációs feladatokat és higiéniai szabályokat.
- Bene Ferenc, a vakcinát Magyarország területén elsőként alkalmazó orvos "Rövid oktatás a' mentő himlőről" című kötetében pedig kollégáinak mutatja be az oltás menetét.