Stumpf István: nagy politikai kockázat az egyetemi rendszer átalakítása

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos azután, hogy a Parlament elfogadta azt a törvényt, amivel alapítványi tulajdonba kerül több magyar felsőoktatási intézmény.

A kormánybiztos elmondta, hogy „nagyon összetett struktúra jött létre, amelyben vannak állami fenntartású egyetemek, magánegyetemek, egyházi fenntartásúak és a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartottak; utóbbi körbe már 21 intézmény tartozik. Az egyetemek leszakadtak az állami köldökzsinórról, nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és kicsit a közbeszerzésben is. Történelmi pillanat jött el a magyar felsőoktatás életében, és fontos nemzetstratégiai kérdésben döntött a kormány: megadta a lökést és lehetőséget az egyetemeknek arra, hogy a minőségi tudástermelés révén Magyarország belépjen abba a nemzetközi világba, ahol kitüntetett harc folyik a hallgatókért és a magas hozzáadott értéket jelentő intellektuális tőkéért.”

Stumpf István szerint a nagy tudományegyetemeknél gondot jelent, hogy számos szak nem piacosítható, ezeknél az államnak továbbra is nagy szerepet kell vállalnia. Azt mondta, sikerült összehangolni a központi kórházi irányítási rendszert és az egyetemek autonómiájának a rendszerét. „E két terület átalakításába szinte minden kormánynak beletört a bicskája.”

Az ellenzék két nagy kritikát fogalmazott meg az új rendszerrel kapcsolatban, egyrészt, hogy az állam befolyása alól ellenszolgáltatás nélkül kikerülnek az intézmények, másrészt, hogy a jelenlegi kormányhatalomhoz hű emberekkel töltik fel az öt-öt fős kuratóriumokat, és onnantól az államnak és végső soron a választópolgároknak nem lesz befolyásuk a működésükre. A kuratóriumokkal kapcsolatban Stumpf István elmondta: „A korábbi állami fenntartó helyére az alapítvány lép, átveszi a jogosítványokat. A kuratórium a szenátussal együtt alakítja ki az egyetem alapító okiratát, a szervezeti szabályzatát, pénzügyi vagyonkezelési szabályzatát, a jövőbeni fejlesztési terveket. Mindent közösen készítenek elő. (...)

A stratégiai döntéshozó a kuratórium lesz. A szenátus, vagyis az eddigi vezérkar pedig képviseli az egyetemi autonómiát,

és minden ellenzéki híresztelés ellenére továbbra is fontos szerepe lesz az államnak az irányításban, a szabályozásban, az ellenőrzésben. A három szereplő harmonikus együttműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a modellváltás sikerre vezessen. Jó esélye ennek akkor van, ha a szenátus és a kuratórium nemcsak békés egymás mellett élést mutat, hanem szoros együttműködésben, stratégiai szövetségben újítják meg a rendszert.”

Ezután arról beszélt, hogy

kikérte a rektorok és az Akadémia elnöke véleményét a kuratóriumok összeállításáról, a kormány ezeket figyelembe vette.

„Nem privatizációról van szó, amit folyamatosan hangoztat az ellenzék, hanem arról, hogy a korábban használóként jelen lévő egyetem megkapja tulajdonba az infrastruktúrát, de a vagyont nem fordíthatja másra, csak a felsőoktatásai célokra. Ez a közfeladat pedig igen súlyos: Magyarország újjászületésének megalapozása és intellektuális tudáskincsének újratermelése. Ha ebben lemaradunk, akkor nemzetstratégiai terepen vesztő pályára kerülünk. Ezért akarta a kormányzat az átalakítást, akkor is, ha politikai értelemben nagy a kockázat, mert egy évvel a választások előtt minden változtatás bizonytalanságot, ellenérzést okoz” – mondta.

A – még – nem modellt váltó egyetemekkel kapcsolatban elmondta,

• az ELTE túl nagy ahhoz, hogy egyszerűen átalakítható legyen,
• a Műegyetem számára adekvátabb az új rendszer, de majd ők eldöntik,
• a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valószínűleg hosszú távon is marad állami fenntartású,
• a művészeti egyetemekkel majd meglátjuk, mi lesz.

Azt mondta, csak az vált modellt, ahol erről egyértelműen dönt a szenátus.

Úgy készülnek, hogy szeptemberben lép életbe a teljesítményalapú oktatói bérrendszer. Szeptemberben 15 százalékkal megemelik az egyetemi dolgozók bérét, januárban pedig újabb 15 százalékos emelés jön, és ezt nemcsak a modellváltó, hanem az összes egyetem meg fogja kapni.

Az újonnan alakuló Tokaj-Hegyalja Egyetemen Stumpf István lesz a kuratórium elnöke. Az intézményről elmondta, hogy „az Egri Egyetemből válik ki a sárospataki campus jogutódlásával. Az intézmény szeretné megpályázni a szőlész-borász képzés csúcsát, együttműködve nyugati egyetemekkel, ugyanakkor a turizmus-vendéglátásban, a művelődéstörténetben, valamint a comeniusi hagyományok alapján a tanítóképzésben és az óvodapedagógia-képzésben is fontos szerepet kíván betölteni. Számomra különösen fontos ez az új egyetem. Sárospatak szülötteként úgy értékelem, hogy 1650 óta, amikor Lorántffy Zsuzsanna behívta Comeniust Sárospatakra, ilyen intellektuális beruházás ebbe a régióba nem érkezett.”

Stumpf István nem sokkal a kinevezése után, március 8-án az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A beszélgetést alább hallgathatja meg.