Meg lehet hirdetni most is pályázatokat a régi szabály szerint, de már az új források terhére – mondta Nagy István az InfoRádió Aréna című műsorában. Az agrárminiszter elmagyarázta, hogy mivel az elmúlt hétéves uniós költségvetési ciklusnak vannak még lezáratlan folyamatai, az új agrárköltségvetés pedig még nem született meg, ezért van két átmeneti esztendő.
Az új, 2021-2027-es időszakra szóló új szabályokat még el kell fogadni, az agrárminiszterek már kompromisszumot kötöttek, de ezt még az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia, május közepén lesz egy vita, amikor próbálják közelíteni az álláspontokat.
„Az agrárminiszterek kompromisszumával már elmentünk a falig. Három napi vita után jutottunk a közös megállapodásra, összehangolva 27 érdeket.
Az EP-nek más politikai érdeke van, a zöld célokat fontosabbnak tartja, a képviselők azt gondolják, hogy minden rossznak a gazdák az okai. Ez egy nagyon nehéz csata, mert az a hamis képzet van Európában, hogy kapirgálós tyúkokkal el lehet látni az unió polgárait tojással. Csakhogy olcsón ilyen élelmiszer biztos nincs” – mondta Nagy István.
Az a magyar álláspont, hogy objektív, mérhető szabályozás legyen, például hogy 10 hektárig ne kelljen az újonnan tervezett szabályokat betartani, mert sokkal életszerűbb, ha átalánydíjas támogatási forma van, a kisebb gazdának nem kell a szigorú előírásokat követniük. Példaként említette, hogy a tyúkoknál az eddigi ketreces helyett mélyalmos tartás kellene, de ez legalább 30-40 százalékkal emeli majd az árakat, közben uniós hitelből Ukrajnában a legnagyobb ketreces tartású kapacitását építik ki.
„Így nem lehet Európában környezetvédelmet, állatjólélet csinálni, csak a gazdákat hozzuk nehéz helyzetbe. Akinek csak elvei, téveszméi vannak, ne rontsa el ezt a nagyon nehéz munkát, amit egy európai gazdának minden nap végeznie kell” – mondta a tárcavezető.
A támogatási rendszerben is vita van, az egyik álláspont szerint a bérből és fizetésből élőknek kell több pénzt adni, mert akkor meg tudják venni a magasabb értékű élelmiszert, másik azt mondja, adjuk a gazdáknak, mert akkor olcsóbb lesz az élelmiszer. „Ha a gazdákat támogatják, az a legigazságosabb, mert mindannyiunk életterét teszik élhetővé” – tette hozzá.
Nagy István szerint az unió vezetői sokszor elfelejtik, hogy az emberek többsége nem olyan körülmények között él, mint ők. Nem mindenkinek mindegy, hogy mennyibe kerül a tojás. Az a nagy kérdés, hogy ki fogja tudni megfizetni az élelmiszert, nem véletlen, hogy a gazdák még nem álltak át tömegesen az ökotermelésre, hiszen ha az lenne a jövedelmezőbb, már megtették volna – magyarázta a miniszter. Emiatt az az álláspont, hogy a célokkal, a környezettudatos gazdálkodással egyetértenek, de azt kérik, hogy ne egyből kelljen átállni, hanem csak fokozatosan.
Ez a fogyasztóknak is jó lenne, mert még németországi felmérésekből is kiderült, az elvek szintén támogatják a hazai árut, de a bevásárlókosarakból az derült ki, hogy a vásárlásnál csak az számított, hogy mi került egy centtel is kevesebbet.
„Kell a védőháló a gazdáknak, megfelelő forrásokkal kompenzálni a többletráfordítást” – mondta, és hozzátette, védeni kell a piacot a harmadik országokból érkező termékekkel szemben, mert mindenképpen szükség lesz olcsóbb élelmiszerre, és az nem kerülhet ellenőrzés nélkül a piacra.
"Minden jó ötletet támogatunk, de a garanciák is kellenek, hogy az Európában forgalomba kerülő minden élelmiszerre ugyanolyan szabályok vonatkozzanak. Ha így lesz, akkor az európai gazdáknak nem kell félniük” – mondta Nagy István, és hisz abban, hogy ez a megállapodás létre is fog jönni, és egyszerre az európai gazdaság és környezet védelmét fogja szolgálni.
Ledolgozni a versenyhátrányt
A maximális, 80 százalékos társfinanszírozást vállalta a magyar kormány a következő hétéves költségvetésben az agrártámogatásokra, és ez azért fontos, hogy le tudja dolgozni a magyar mezőgazdaság a rendszerváltáskor, majd az első uniós ciklus idején összeszedett versenyhátrányát. 4265 milliárd forint jut hét év alatt a vidékfejlesztésre, ez háromszor annyi, mint az előző hét évben volt.
„A következő öt évben olyan fejlesztések indulnak, hogy nem fogunk ráismerni a magyar vidékre”
– mondta a miniszter. A beruházásösztönzés révén a számítások szerint minden forint elköltése 1,50 forint növekedést fog generálni a GDP-hez képest. Ez ad esélyt a versenyképesség növelésére.
Az új támogatások közül is említett néhányat, már a jövő héten érkezik az új állattenyésztési támogatás 50 milliárdért, utána a gomba- és gyümölcstermesztők jönnek, de a külterületi utak felújítására is 100 milliárd forintot szánnak, hogy a munkagépek közlekedni tudjanak. Az élelmiszeriparban a kisebb szereplőknek 50 milliárd, a nagyoknak 200 milliárd forintot szeretnének biztosítani.
„Mindenkinek nyertesnek kell lennie, a legkisebb gazdáktól a nagyokig”
– jelentette ki Nagy István.
A korszerűsítési támogatásokból persze nem érdemes minden gazdának beruháznia, inkább azt támogatják, hogy vegyen igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyhez az eszközök beszerzése aránytalanul drága lenne. A szándékok szerint önkéntes termelői együttműködések lesznek, vannak ilyenek már, de nem elég számban. A miniszter szerint ehhez új generációra van szükség, mert a mostani nagyon sokat csalódott, nehéz a bizalmat helyreállítani.
„Az új generáció viszont számol, nem csak érzelmi alapon gazdálkodik. Megéri, vagy nem éri meg, ez számít. Mi tudunk abban segíteni, hogy úgy kalkuláljon, hogy megéri neki” – mondta, és jelezte, a támogatásoknál is előnyben kívánják részesíteni a termelői együttműködéseket, mert ez jelent valóban hosszú távú boldogulást, és ad termelési biztonságot.
Az élelmiszeripari fejlesztéseknél elsősorban a tároló- és hűtőkapacitásokat fejlesztenék, mert ezzel el lehet kerülni a nyomott árú dömpingidőszakokat, és sokkal jobban igazodni lehet a változó fogyasztói szokásokhoz. „Egész évben szeretnénk mindent megvenni. Erre nem volt felkészülve a magyar feldolgozóipar. Gyorsan elfogy a termék, mert nincs raktárkapacitás. Tárolni, hűteni kell, feldolgozni az igények szerint, mert ezeknek van a legnagyobb hozzáadott értékük” – mondta Nagy István.
Az idei termésről úgy nyilatkozott, elsősorban a korai virágzású gyümölcsösökben okozott károkat az időjárás,
a kajszibarack, az őszibarack jelentős kárt szenvedett a fagyok miatt.
A felmérés még zajlik, és aggódnak a méhészek is, mert az akác is elfagyott. A szántóföldi termesztéssel viszont nem lesz gond.
Nagy István kiemelte, annak hírére, hogy átalakítják a képzést az agrár-felsőoktatásban, 35 százalékkal többen jelentkeztek. „Ez hihetetlen bizalom a fiataloktól. Róluk szól, értük csináljuk. A fiatalok értik, hogy mit akarunk. Van jövő, van remény, ez ad biztonságot, lesz vidék, vidéki megmaradás, és erősödik a gazdaság” – mondta.