A pamut természetes, növényi eredetű anyag, viselése, használata kellemesebb a bőrnek. Nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, ruhába könnyebben beleizzadhatunk. A műszálak előállítása lényegesen olcsóbb, de a gyártás és annak hulladéka jobban szennyezi a környezetet. A tiszta pamutként kínált termékek mindezekért magasabb áron is kelendőek.
Korábban a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák voltak a leggyakoribbak, emiatt foglalkozott ismét ezekkel az árucikkekkel az ITM. A tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a nyersanyagról a címkén, csomagoláson feltüntetett adatok helytállóságát mérte fel. A tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapították meg a portékák összetételét.
A negyven tétel ellenőrzése során fele–felerészben vizsgált ágyneműket és alsóruházati termékeket a labor.
Összesen hat árucikkel szemben merült fel kifogás.
Két lepedő egyáltalán nem tartalmazott pamutot, csak poliésztert. Egy másik lepedőben és egy ágyhuzatban a megengedettnél nagyobb arányban volt jelen viszkóz. Két hálóruhánál pedig a pamut mellett poliésztert is találtak a szálösszetevők között. A laborvizsgálat eredményét tételesen ismertető táblázat itt érhető el.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tavalyi tizenkettőhöz képest idén csak feleannyi textiltermék kifogásolására adott okot a vizsgálat. A megindult fogyasztóvédelmi hatósági eljárások a valós anyagösszetétel feltüntetésére kötelezhetik a forgalmazókat. Jó hír, hogy a gyermekeknek szánt tizenkettő ágynemű, pizsama és fehérnemű mindegyike tényleg kizárólag pamutból volt.”