A nyitáshoz nemcsak az átoltottak számát, hanem a járványadatokat is figyelembe kell venni – mondta Szlávik János. Nagyon fontos, hogy a következő napokban hogy alakul az új fertőzöttek, kórházban ápoltak, aktív fertőzöttek és a halottak száma. Ezeknek a hétnapos átlagából lehet következtetni arra, hogy valóban túl vagyunk-e a harmadik járványhullám csúcsán, vagy még egy darabig válnunk kell – hangsúlyozta az M1 műsorában a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője.
A vírus genetikai állományának szennyvizekben jelenlévő értéke, és a fent említett a hétnapos átlagok jó irányba mutatnak, tehát reménykedhetünk, hogy talán a nehezén már túl voltunk az elmúlt néhány napban.
A főorvos beszélt a Janssen egydózisos vakcinájának esetleges, az AstraZenecáéhoz hasonló mellékhatásáról is. Kifejtette: ez az úgynevezett vérrögképződés egy rendkívül ritka dolog, de mégiscsak úgy tűnik, hogy van összefüggés e rendkívül ritka mellékhatás és az ilyen típusú védőoltások között. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban hirtelen több esetet észleltek és ezért óvatosságból felfüggesztették a beadását, az EMA pedig vizsgálja még az összefüggést és hamarosan jelentést ad ki.
"Egészen biztos vagyok benne, hogy nagyon gyorsan rá fog jönni a tudomány, hogy mi lehet az a kapcsolat a két jelenség között, ami aggodalomra adhat okot, és esetleg találnak valami megoldást ennek a problémának a kezelésére. Ám
valóban óvatosnak kell lenni ezzel a típusú vakcinával. Egészen biztos, hogy az Európai Gyógyszerügynökség gyorsan ki fog adni egy ajánlást
arról, hogy mi a teendő most a Johnson & Johnson vakcinájával.
Szlávik János szerint a 12–16 évesek tömeges oltása még nem indokolt
Erről annak kapcsán beszélt, hogy már e korosztály oltásáról is szó van Izraelben.
A gyerekek jóval kevésbé fogékonyak a vírusra, nagyon ritkán van náluk súlyos mellékhatás – fejtette ki, és megemlített egy friss kutatást, amely kimutatta: a gyermekek 50 százalékkal kevésbé fertőzőek, mint a felnőttek. Mindezeket figyelembe véve el kell gondolkodni a gyerekek oltásán - tette hozzá.
"Természetesen a 16 év felettiek esetében, akik már egyrészt szinte majdnem felnőttek, másrészt bizonyos tanulmányok miatt fontos lehet az ő oltásuk, egyértelműen oldhatóak, hiszen
a Pfizer vakcinája beadható a törzskönyve szerint is 16 év fölött, vagyis ez egy támogatandó dolog.
Úgy gondolom, hogy várjuk még meg, hogy a 12-16 évesek oltásával mi a helyzet. A nyájimmunitáshoz egyébként szükség lenne a gyermekek oltására, vagy legalábbis könnyebben elérhető lenne ez a szint, de én nem vagyok abban biztos, hogy a gyermekeket tömegesen kéne oltani."
A szakember hozzátette: természetesen a rizikócsoportba tartozó gyermekeket érdemes lesz, tehát az elhízott, cukorbeteg, szívbeteg gyerekeket, és azokat, akik valóban nagy veszélynek van kitéve a szövődmények szempontjából, mindenképpen érdemes lesz oltani, de általánosságban érdemesebb megvárni álláspontja szerint azon országok eredményeit, ahol beoltják ezt a korosztályt.
A főorvos azt is elmondta, hogy az úgynevezett újrafertőződés igen ritka,
a betegségen átesettek számára pedig már egy oltás is elegendő a hosszú távú védettség kialakulásához (a korábban betegek ugyanis az első oltás után magas ellenanyag-szintet produkálnak, és ezen a második oltásdózis már nem javít számottevően).
A védettség és az ellenanyagszintek mérése
Szlávik János úgy fogalmazott, hogy jelenleg túl nagy figyelem fordul az ellenanyagszint-mérések felé, ugyanis akár egy oltást akár egy fertőzést követő védettséget nem lehet egyszerűen ellenanyag-szintekkel meghatározni. "Senki nem tudja még, pontosan mit jelent az, ha valakinek alacsony vagy egyáltalán kimutathatatlan ellenanyagszintje van, mit jelent a közepes, és mit jelent az igen magas szint. Valószínűleg az utóbbi egy komoly védettséget jelent, de nem jelenthető ki az, hogy akinek kevés az ellenanyaga vagy nincs neki, akkor az nem védett" – magyarázta.
A védettség rendkívül sokrétű és összetett: az ellenanyagszintek, a neutralizáló ellenanyagok, a sejtes védettség egyaránt ide tartozik, vagyis az ellenanyagszint "méricskélésével" nem derülhet ki, hogy valaki védett-e vagy sem.
Szlávik János rámutatott: a klinikai vizsgálatok arra irányultak, hogy ha valaki oltást kap, akkor megfertőződik-e vagy sem, és ez alapján állapították meg azt, hogy egy oltóanyag hatékony-e vagy sem. "Persze mérték az ellenanyagszinteket, mérték a védettséget, de a végpont a fontos:
a lényeg az az, hogy valaki megfertőződik-e avagy sem, és ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jelenleg forgalomban lévő vakcinák védenek attól, hogy valaki megfertőződjön. Pláne attól, hogy súlyos beteg legyen vagy meghalljon."
Az infektológus szerint tömegeket fogadni képes oltópontokra és regisztráció nélküli oltásra jelenleg nincs szükség, mert még nincs elegendő oltóanyag ahhoz, hogy bárki, bárhol azt a vakcinát kérje, amit szeretne.
Iskolanyitás
A szakember szerint az általános iskolákat ki lehet nyitni április 19-én, mert a pedagógusok első Pfizer-oltása már két hét alatt 80 százalékos védelmet ad, a kisgyerekek pedig kevéssé fertőzőképesek.
Szlávik János egyébként úgy gondolja, hogy a koronavírus velünk marad, de az emberiség le fogja győzni, tehát nem fog évről-évre visszatérni, mint például az influenza kórokozója.