Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Áder János: kedvező a politikai széljárás a klímaharcban

Infostart / MTI
2021. április 12. 09:56
Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt - mondta egy online konferencián az államfő.

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában - figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő - a rendezvény fővédnöke - a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre - fejtette ki.

Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre "időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó". Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után "ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában" - hangsúlyozta.

Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt.

Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat - mutatott rá.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz "ma kedvező a politikai széljárás". Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz - fejtette ki.

Most - amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik - még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben

- emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve: "pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba".

Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, "mindannyiunk életét befolyásolják", legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne "klímadepresszióhoz" vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. "Mindez - kár lenne tagadni - érdekek sérelmével jár" - fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: "megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?".

Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? - kérdezte.

Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. "Nekem ezek az ötletek nem tetszenek" - fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: "hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?".

Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése - összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta:

"az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".

"Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel" - mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

Újabb stratégiák készülnek el

A Kárpát-medence jövőjét jelentősen befolyásolja az éghajlatváltozás, de összefogással meg lehet előzni a káros következményeket - mondta az 1. Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia megnyitóján az innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics László az online rendezvényen hangsúlyozta, hogy az éghajlati ügyek szabályozása összetett rendszer, beletartoznak a nemzetközi egyezmények, az európai célkitűzések, és mindazok a vállalások, amelyek mellett Magyarország elkötelezte magát. Ezekhez igazodva kell átgondolni az ipar viszonyát a fenntarthatósághoz, megtalálni az energiahatékony építési megoldásokat, közlekedési rendszereket - fogalmazott. A miniszter szerint a klímasemlegesség hatalmas ráfordításokat követel meg, de nem lehetetlen a 2050-es határidő betartása.

A járvány - mint mondta - átmenetileg világszerte háttérbe szorította a fenntarthatósági kérdéseket, de a körforgásos gazdaság megteremtése terén Magyarország tavaly különösen eredményes évet zárt. Létrejött a klíma- és természetvédelmi akcióterv, a kormány elfogadta az energia- és klímastratégiát, törvényi szintre emelkedett a klímavédelmi stratégia. Hamarosan elkészül a tiszta fejlődési stratégia, és a hidrogénstratégia is - közölte.

"Sürgősen változtatni kell"

A koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő "viszonyunkon" - jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

A pandémiára utalva hozzátette: amennyiben nem történik változás ezen a területen, "nem ez lesz az utolsó katasztrófa". Újabb következhet, ami akár több millió ember életébe kerülhet, összeomolhat a gazdaság, és az emberek fizikai és mentális egészsége is megsínyli - figyelmeztetett.

A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) által szervezett online fórumon a szakember kitért a biológiai sokféleség fontosságára, majd az érintett tudományterületek együttműködését szorgalmazta. Napjainkban már nincs olyan tudományterület, amelynek ne lenne kapcsolódása az éghajlatváltozáshoz, a problémát pedig csak úgy lehet megoldani, ha a sok szakterület nemcsak kommunikál egymással, hanem együtt is dolgozik - hangoztatta.

Kifejtette: az éghajlatváltozás nemcsak a meteorológia szakterülete, érintettek a műszaki tudományok, a gazdaságtudomány, továbbá a pszichiátrián, a szociológián, a művészeteken át a teológiáig valamennyi tudományterület; az éghajlatváltozás biztonsági és társadalmi kérdés is.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (NKE SVKI) vezetője elmondta: a klímaváltozás, a klímabiztonság már a '80-as évek végétől olyan terület, amellyel a biztonsági tanulmányok is foglalkoznak. Ez társadalmilag elfogadott, mivel látható, hogy a klímaváltozás számos kulcsszektorban - például élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energetika, urbanizáció - okoz kríziseket. Továbbá az időjárás szélsőséges változásai miatt is úgy értékelik az emberek, hogy a klímaváltozás egyértelműen negatív következményekkel jár.

A biztonságpolitikai szakértő viszont úgy véli, a klímaváltozást nem biztonsági kérdésként kell kezelni, hanem a mindennapi életben szükséges lépéseket tenni. Ezen a területen már most számos olyan példa van, amellyel az emberek hozzájárulnak a probléma kezeléséhez: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos eszközök beszerzése, illetve műanyag bevásárlószatyrok mellőzése - sorolta Tálas Péter.

Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke arról beszélt, hogy már az üzleti élet szereplői is rájöttek, komplexen kell kezelni a világot, csak így lehet fenntartható modelleket létrehozni. A fenntarthatósági stratégiák megvalósulásához viszont "elképesztő innovációkra" van szükség - jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarországon vannak nagyon komoly innovációk, az energetikában sok szempontból vezető szerepet töltünk be Kelet-Közép-Európában. Ugyanakkor megjegyezte: vannak jó példák, de nem mondaná, hogy bőséggel, inkább azt, hogy óriási a potenciál, ennek kell támogató környezetet teremteni.

Ifj. Chikán Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon fontos az információ, a tudás megosztása, s hogy a legkülönbözőbb területeket, az érintetteket és az érdekelt feleket bevonják az erről szóló diskurzusba.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Tálas Péter
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Radics Kornélia
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Palkovics László
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Áder János
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Ifj. Chikán Attila
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást