Évről évre emelkedik azok aránya, akiknek átlag feletti nyugdíjat állapítanak meg, és csökken azoké, akiknek átlag alattit. Közben még mindig jóval több kisnyugdíjas hal meg, mint akiknek átlag feletti az ellátásuk – írja a Magyar Államkincstártól kikért adatok alapján a 24.hu.
A lap a 2017 és 2020 között a rendszerbe belépő, vagyis új, és az onnan kikerülő, azaz elhunyt saját jogú nyugdíjasok számáról kapott adatokat nyugdíjösszegek szerint, sávosan. Megállapítják, hogy az elmúlt négy évben kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, mint ahány nyugdíjas meghalt, még úgy is, hogy a tavalyi halálozási adatok csak a január és október közötti időszakra vonatkoznak (vagyis a Covid-járvány miatt megnövekedett november-decemberi halálozások nem látszanak az adatsorban).
Összesen 326 543 új nyugdíjat állapítottak meg 2017 és 2020 között, és majdnem negyvenezerrel több, 363 765 nyugdíjas halt meg a szűk négy év alatt.
Ez idő alatt összesen bő 196 ezren voltak, akiknek az átlagnyugdíjhoz közeli, 150 ezer forint alatti ellátást állapítottak meg, és durván 130 ezer ember kapott ennél nagyobb összeget.
Az adatok alapján megállapítja a lap, hogy az elmúlt négy évben nem mondható el trendszerű csökkenés a 150 ezer forint alatt megállapított új nyugdíjak számánál, inkább hullámzás volt tapasztalható.
Az 50 ezer forint alatti új nyugdíjasok száma majdnem az ötödére olvadt, addig az 500 ezer forint felettieké csaknem az ötszörösére emelkedett. Így tavaly már több embernek állapítottak meg félmillió forint feletti nyugdíjat, mint ahánynak 50 ezer forintnál kisebbet.
Évről évre csökkent a 150 ezer forint alatti ellátás mellett elhunyt nyugdíjasok száma, 2017 és 2020 között több mint 83 ezer főről bő 62 ezerre. És közben emelkedett az 150 ezer forint feletti elhunyt nyugdíjasok száma, kicsivel több mint 12 ezerről több mint 15,5 ezer főre. A 2019-es adatok szerint csaknem 47 ezren kaptak 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, és mindössze 1405-en 500 ezer forint felettit.
A lap emlékeztet Farkas András nyugdíjszakértő korábbi nyilatkozatára, miszerint lassú generációváltás zajlik a nyugdíjasok táborában. Az utóbbi években tapasztalt két számjegyű bérnövekedés és a valorizáció magyar módszere (a korábbi nettósított átlagkeresetek felzárkóztatása) felfelé húzza az új nyugdíjak átlagát. A kisnyugdíjasok száma pedig azért csökken, mert az idős nyugdíjasok – akiknek a régi megállapítási szabályok miatt jellemzően kevés a nyugdíjuk – meghalnak. Ezt az államkincstártól kapott számok is alátámasztják.