Ha vannak „átmozgások” a mai választói közönségben, azok nem feltétlenül a koronavírus-járvány okozta válság kezelésének a következményei, hanem annak, hogy kialakult egy éles verseny, és egy éles versenyben mindig vannak új szavazók – mondta Závecz Tibor. A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője ezzel együtt az ellenzéki oldalon bonyolultabbnak tartja a helyzetet, lát egyfajta tusakodást a hat párt között, miután az együttműködésük csupán kinyilvánított.
Szerinte nem pusztán a parlamenti osztozkodás, a mandátumok jövőbeni elosztása a tét, hanem a pártok jövője is: 2022-t követőn ki lesz, aki talpon tud maradni, esetleg megerősödik, és kik lehetnek a vezéralakok. Mindezt pedig nem szabad elbagatellizálni, jegyezte meg.
„Így előfordulhat az, hogy egy-egy ellenzéki politikus egy-egy erős mondása átrendeződést jelent az ellenzéki táboron belül”
– foglalta össze Závecz Tibor.
Mráz Ágoston Sámuel egyetértett azzal a kiinduló állítással, hogy a teljes felnőtt népességben a pártpreferenciák érdemben nem alakultak át. Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a választást nem a teljes népesség dönti el, hanem az aktív választók, ezért szép lassan erre a rétegre kell majd fókuszálni. A Nézőpont Intézet vezetője szerint itt egyelőre a Fidesz sokkal jobban tud mozgósítani, éppen ezért a nagyjából fej-fej melletti teljes népesség körében mért adat a Fidesz számára komoly vezető pozíciót jelent az aktív választók körében. Míg a Fidesz a teljes népesség körében 38 százalékot tudhat a magáénak, addig az aktívakéban 53 százalékot, szemben a baloldal közös listájával, amely 37, illetve 44 százalékon áll.
Mráz Ágoston Sámuel megjegyezte, bár a mozgósító kampányoktól függő adatról van szó, de mégis
a kormánypártnak előnye lehet, mert egyáltalán nem veszített az elmúlt hónapokban a támogatottságából, és még az aktivitási szintet is tartani tudja.
A Závecz Tibor által fölvetett „erős szavakkal” kapcsolatban hozzátette: miután az ellenzéki pártoknak a közös lista és a közös szereplés arányait kell kialakítaniuk, ezért abból kiindulva, hogy az előválasztáson majd legfeljebb a törzsszavazóik fognak részt venni, ami egy természetes jelenség, valóban radikális mondatok hagyhatják el az ajkaikat. Az erős mondatok a törzsszavazóknak lehet, hogy kedvesek, de ha az lesz majd a feladat, hogy az ellenzék többségképes politikát alkosson, akkor nehézséget fognak okozni – vélekedett az elemző.
Mozgósítás és nüanszok
Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy vajon le lehet-e fordítani a mostani méréseket mandátumarányokra, következtetve a választási eredményekre.
Mráz Ágoston Sámuel szerint egy sokismeretlenes egyenletről van szó, hiszen a fej-fej melletti országos listás adatból nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi lesz a választás végeredménye. Minimum tudni kellene, hogy területileg hol koncentrálódnak a szavazatok. A Nézőpont Intézet mérése szerint, egybecsengően a választástörténeti hagyománnyal, a baloldali, liberális, mostani ellenzéki szavazatok inkább városi szavazatok, és a nem városias jellegű választókerületekben meg a Fidesznek van nagyobb támogatottsága. És mivel a választókerületeknek a többsége nem városi dominanciájú, ebből következik az, hogy
a városokba koncentrált ellenzéki szavazatok kevésbé válthatók át egyéni választókerületi győzelemmé
– magyarázta.
Závecz Tibor egyetértett, de hozzátette, ennek ellenére „az ember próbálkozik azzal, hogy a listás adatokból átkonvertálással, különböző mandátumbecslő eljárásokat alkalmazva hipotéziseket fogalmazzon meg, hogy mi kell ahhoz, hogy ne a Fidesz–KDNP alakítson kormányt, hanem a hatpárti ellenzék”. A számításokból az látszik, hogy 4-5-6 százalékpontnyi előny kell az ellenzéknek ahhoz, hogy arról lehessen beszélni, hogy mandátumokban esetleg megvan a többsége. Számításaik szerint csupán hajszálnyi, egy-két százalékpontnyi a különbség az ellenzék javára a biztos pártválasztók körben, ami viszont elégtelen ahhoz, hogy az ellenzék kormányt alakítson, illetve a mandátumok többségét megszerezze.
Ráadásul egy-egy helyi politikai klíma következménye lehet akár 10-20 választókerületben is, hogy nagyon szorosan fog alakulni az eredmény, egy sok tízezres körzetben pár ezernyi, talán még kevesebb különbséggel az első és második helyezett között, amikor
végül véletleneken, illetve a mozgósításon múlhat minden.
Závecz Tibor megjegyezte, ugyan a Fidesz ebben legendásan jó, de akadnak olyan ellenzéki pártok is, amelyek hasonlóan jó mutatókkal bírnak. Például a DK, ahogyan a Jobbik is fölívelő lendületben van a kérdésben a ZRI-Závecz Research tapasztalatai szerint. „Tehát egy nagy mozgósítási csata lesz 2022, és minden nüanszokon múlhat” – tette hozzá.