A beavatkozásra a Zalaerdő Zrt. vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területének csak a töredékén, 100 hektáron kerül sor Nagykanizsa térségében (egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren), illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében. Mint azt Ernszt Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati és halászati előadója előrebocsátotta: a csapdázás ősi vadászati módszer, amely évezredes múltra tekint vissza, egyidős az emberiséggel és a mai napig alkalmazzák a vadászatra jogosultak, azaz más vadásztársaságok is – tudósít a zaol.hu.
Hazánkban egyre több vadgazdálkodó foglalkozik csapdázással, mert az a lőfegyverrel történő elejtés mellett hatékony ragadozógyérítési eszköz. A csapdázási tevékenység szerepe a ragadozógazdálkodásban számottevő, leggyakoribb célfaja a Magyarországon egész évben elejthető, elfogható róka és az aranysakál. Utóbbi az elmúlt két évtizedben folyamatosan terjed a hazai nagyvadas területeken, Zalában ma már megyeszerte megtalálható, de természetes ellensége nincs. Az aranysakál a zalai dombok legnagyobb testű kérődző vadfajának számító gímszarvas borját 1-2 hetes, az őzgidákat pedig 2 hónapos korukig veszélyezteti.
Ernszt Tamás hozzáfűzte: a koronavírus okozta világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában sokan választják pihenőhelyül lakókörnyezetük tágabb térségét, s fedezik fel a természet szépségeit. A két, csapdázással érintett területen a félreértések, konfliktusok elkerülése érdekében még fokozottabb együttműködésre, óvatosságra kérik a lakosságot.