Ebben az öt fejlesztésben szeretne megállapodni a kormány Budapesttel

Egy online tájékoztatóval jelentkezett az ülés kezdete előtt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Eszerint a kormány az FKT ülésén pénzt és partnerséget kínál Budapestnek. Egy 5 pontból álló programcsomagot készítettek, melynek keretében a kormány az elkövetkező három-négy évben

újabb 60 milliárd forintot adna, továbbá közel 3000 milliárdos forrást biztosítana Budapestnek a 2021–27 es ciklus uniós költségvetéséből

a következő öt-tíz évben.

A javasolt célterületek: az egészségügyi ellátás fejlesztése, a budapesti oktatás (főként az egyetemek) fejlesztésére, a közlekedés javítása és a főváros zöldítése.

A programpontok, amelyekhez a főváros támogatását javasolják, lényegében már korábban elkészített kormányzati terveket tartalmaznak.

1. Az Egészséges Budapestért központi költségvetési programban idén 42 milliárd elkölthető forint van (kórházak, rendelők felújítása, eszközbeszerzés), ebből a két évvel ezelőtti főpolgármesteri megállapodás szerint 10 milliárd felhasználására minden évben Budapest tehet javaslatot. Karácsony Gergely benyújtotta a 23 kerületet érintő tervet, ezt a kormány el fogja fogadni.

2. Három jelentős fővárosi nagyberuházást hajtana végre saját forrásból a kormány, ezt ahelyett az összeg helyett javasolják, amit a városvezetés a járvány miatt a költségvetéséből hiányzó összegek pótlására még tavaly kért.

• Pesti rakpartok felújítása, gyalogos- és kerékpárosbarát átalakítása
• Budai fonódó villamoshálózat déli irányú meghosszabbítása a Budafoki útig
• Kelenföldi buszpályaudvar fejlesztése, bővítése

3. A kormány arra kéri a fővárost, hogy támogassa a Zöld Budapest kormányprogramot, amelyben öt év alatt 39 helyszínen (ebből 24 parkerdő, 15 városi park) összesen 2060 hektáron (2500 focipályányi területen) és a Soroksári-Duna-ágon hajtanának végre zöldterület-fejlesztést. Több mint 200 milliárd forintos a keret. Az akcióterületek ötkilométeres körzeteit számolva 3,5 millió olyan ember lakik, aki könnyen elérheti valamelyik ilyen zöldterületet.

4. A következő 5-10 évben 3000 milliárd forint uniós forrást költenének Budapest fejlesztésére. Úgy vélik, a brüsszeli szabályok alapján nem kaphatna ekkora összeget a főváros, kevesebb mint 80 milliárd forint járna, mert a kohéziós pénzek az uniós átlag alatti fejlettségű területeknek jár, de Budapest szintje 150 százalékos.

Ennek a pénznek az elköltésére is a fent említett akcióterületeket szabnák meg:

kórházak és egészségügy fejlesztése (felújítások és építések), közlekedés, zöldterületek, budapesti oktatás (egyetemi fejlesztések), továbbá kérik a szakértői egyeztetések folytatását (ez nyilván a fővárosnak is érdeke, amit hangsúlyoznak is).

5. A budapesti és agglomerációs vasúti stratégiát már kidolgozta a kormány, kérik ehhez a kormányprogramhoz a fővárosiak támogatását. A stratégia lényegéről most Fürjes Balázs azt mondta: a cél, hogy minden Budapest környéki vasúti állomásról óránként 4 vonat induljon a fővárosba, ezekről pedig Budapesten belül legalább három különböző közösségi közlekedési járműre át lehessen szállni.

Reagált Karácsony Gergely

A tárgyalások előtt lefújták a tárgyalások utánra meghirdetett sajtótájékoztatót, és Karácsony Gergely azt közölte: a Budapest jövőjéhez és a kormányzáshoz szükséges komolyság azt követelné meg, hogy "előbb tárgyaljunk és csak utána tartsunk sajtótájékoztatót. A kormány ma másként járt el, lelkük rajta.
Bejelentették, hogy 3000 milliárd jut uniós pénzből a fővárosra. Remek.

Mi azt képviseljük a tárgyaláson, hogy ezt a pénzt olyan fejlesztésekre költsük, amire a budapestiek 2019 októberében felhatalmazást adtak, ne másra.

Hónapok óta kérjük, hogy egyeztessenek a fővárosiak által megválasztott önkormányzattal az uniós források felhasználásáról. Lássuk hát a projektlistát, mi készek vagyunk akár naponta tárgyalni. Talán most elkezdi ezt komolyan venni a kormány. Meglátjuk, mire jutunk."