Kilencven nappal meghosszabbította az Országgyűlés a veszélyhelyzetben alkotott rendeletek hatályát.
A sürgősséggel tárgyalt, Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat kétharmados részét 133 igen, 55 nem és egy tartózkodással szavazták meg, az egyszerű többséget igénylő részt 131 igen, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül.
A DK módosítóját 54 igen, 132 nem és 2 tartózkodással nem tartotta fent a Ház. A párt azt szerette volna elérni, hogy a törvényben szerepeljen a koronavírus-oltások közötti szabad választás lehetősége.
Várható volt, hogy az ellenzék nem szavazza meg az újabb felhatalmazást, hiszen megítélésük szerint a kormány visszaélt a korábbi felhatalmazással, valamint a járványtól független célokra költött el rengeteg közpénzt. A Fidesz-KDNP szerint az ellenzék még ezt az alapfeltételt sem képes biztosítani a pandémia visszaszorításához – fejtették ki álláspontjaiket a felek a törvényjavaslat parlamenti vitájának utolsó körében, hétfőn az Országgyűlésben.
A veszélyhelyzetet a kormány a járvány tavalyi, első hullámában vezette be, majd június 18-án szüntette meg. A második hullámban 2020. november 4-étől állította vissza a kormány a rendkívüli jogrendet, amelynek hatályát az Országgyűlés november 10-én meghosszabbította a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával.
A most elfogadott jogszabály 70 pontban sorolja fel, mely rendeletek maradnak érvényben, a távmunkára vonatkozó szabályoktól az egészségügyi dolgozók közlekedését szabályozó passzusokon át a központi költségvetésre vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezésekig.
Marad például
- a maszkviselésre vonatkozó összes most érvényes szabály
- a kijárási tilalom este nyolctól
- az éttermek vendégfogadásának tilalma
- a távoktatásra vonatkozó jelenlegi szabályok (bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig fogadják a gyerekeket, míg az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek)
- a zárt kapus sportrendezvények
- a járatsűrítés
- az ingyenes parkolás
- az általános rendezvénytilalom
- gyülekezési tilalom
- a gazdaságvédelmi intézkedések
- szállodákra vonatkozó tilalom, amely szerint nem fogadhatnak turistákat, csak üzleti, oktatási vagy sport célból utazókat
A hétfőn elfogadott jogszabály rendezi az időközi választások és népszavazások kérdését is, kimondva, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás és népszavazás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választásokat, népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.
A törvény rögzíti, hogy a kormánynak a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
A törvény a kihirdetése napján (akár már ma, hétfőn) 23 órakor lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti.
A parlament ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.
Kérdés, mi lesz a várva várt enyhítéssel. Habár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban március 1-jére ígért lehetséges döntéseket, és eddig érvényesek a jelenlegi rendkívüli szabályok, legutóbb a fertőzöttségi számok emelkedése és a belendült harmadik hullám miatt Müller Cecília is arról beszélt, hogy egyelőre semmiféle enyhítésről nem lehet szó.