Az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódik a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása.
A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változás az, hogy a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve több vizsgatárgynál
előtérbe kerül a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák
– így például a projektmunka – alkalmazása, egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul – olvasható, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóközleményében.
Az általános vizsgakövetelmények (a vizsgák célja, formája, időtartama, számonkérési formái) továbbra is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelennek meg, ugyanakkor a részletes vizsgakövetelmények a tavasz folyamán, további egyeztetéseket követően tárcadokumentumként lesznek elérhetők a minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal honlapján.
A módosított szabályok felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig a korábbi vizsgakövetelmények szerint zajlanak majd az érettségi vizsgák,
a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra.
A rendeletmódosítás részeként a kormány az Oktatási Hivatalt jelölte ki a jelnyelvoktatói névjegyzéket vezető hatóságként, illetve módosulnak a tankönyvi eljárásokkal kapcsolatos határidők, ezáltal egyszerűsödik az eljárás.
Mint írják, kedvező változás, hogy a koronavírus-járványra való tekintettel azon pedagógusoknak, akiknek 2022-ben már kötelező lett volna a Pedagógus II. minősítési eljárásban való részvétel, egy évvel kitolódik a minősítés határideje.