Minden tizedik gyerek találkozott már magát gyereknek kiadó felnőttel

Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú amiatt, amit az interneten tapasztalt. A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like- vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között.

A szülők a fentiek ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott

a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti.

A közösségi oldalak mindennapos téma a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, de egyre népszerűbb az Instagram (43 százalék) és a TikTok (39 százalék) is. Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét valószínűsége:

a megkérdezett szülők 9–13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96 százalék) van Facebook-profilja.

Álhírek, felnőtt tartalom – többet kell foglalkozni a netes veszélyekkel

A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36 százalék) – a 9. osztályosnál idősebb diákok 61 százaléka. Az álhírek esetében a szülők 89 százaléka közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő–gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek. Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket.

Bár a válaszadó szülők 89 százaléka úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten,

az online tevékenységükre csak az 56 százalékuknak van rálátása.

A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A válaszok alapján a gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy

minden tizedik tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.

„A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, melyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Ilyenkor különösen fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat – mondja Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője. – Többek között ezzel a témával is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat, amely mindennapos helyzetek bemutatásával és praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket és a szülőket, 2 perces, könnyen emészthető animációkban. Azt látjuk, hogy a szülők részéről az elmúlt években már elindult egy kedvező folyamat, egyre jellemzőbb, hogy a gyerekkel a netezésről is beszélgetést kezdeményezzenek. Ezt szeretnénk erősíteni és felgyorsítani a HiperSuli YouTube csatornáján bárki számára elérhető TudatosNet-videókkal, amivel az idei Safer Internet Day-re készültünk.”

Beszélgetéssel hozható felszínre a megoldandó probléma

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett.

10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak.

A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.

Tanácsok négy pontban a biztonságos internet világnapja kapcsán

Közben az ESET szakértői gondolatébresztő tanácsokat is nyújtanak a szülők számára:

• Nem a tiltás a megoldás! Tartsuk szem előtt, hogy a fiatalok számára az internet már élettérré vált, és a járvány hatására még nagyobb szerepet kapott az életükben. Jelenleg az online tér a kapcsolattartás, a tanulás és a kikapcsolódás helyszíne is számukra, ennek minden előnyével és negatívumával együtt. Közösen, a gyerekekkel együttműködve állítsunk fel szabályokat, amelyeket rendszeresen ellenőrizzünk is.

• Óvatosan a közösségi médiával! Bár a legtöbb socialmedia-felületen a regisztráció életkorhoz kötött (általában 13 év), hazánkban a 10–18 éves gyerekek 88 százaléka jelen van a közösségi oldalakon. Pedig nem véletlen a korhatár, hiszen ebben a korban már–már kialakul a gyerekek személyisége és az a képességük, hogy helyén tudják kezelni a külvilág visszajelzéseit. Fontos azonban, hogy mindig nézzük át a különböző közösségi platformok által kínált adatvédelmi beállításokat, állítsuk privátra a gyerekek profiljait, illetve beszéljük át azt, hogy milyen információkat, tartalmakat szabad megosztaniuk magunkról ezeken a felületeken.

• Vegyük észre a zaklatást! Az UNICEF aktuális felmérése szerint Magyarországon a 10–18 éves gyerekek 20 százalékát érte már online bántalmazás (cyberbullying). Ennek felismerését nehezíti a szülők számára az, hogy a cyberbullying jelei könnyen összetéveszthetők a kamaszkori gondokkal, ezért sok szülő nem is szerez tudomást a problémáról. Intő jel lehet az étvágytalanság, alvászavarok, esetleg a súlyingadozás. Online bántalmazásra utalhat továbbá az iskolakerülés, az érdeklődési kör elvesztése vagy a különböző közösségi profilok letörlése is.

• Programba zárt segítség. A különböző szülői felügyelet szoftverekkel gyermekbarát módon védhetjük meg a gyermekeket az internet káros oldalától, amikor épp nem lehetünk mellettük. Az ESET Parental Control alkalmazásával például megakadályozhatjuk a felnőtteknek szóló vagy erőszakos tartalmak elérhetőségét, illetve korlátozhatjuk, hogy milyen alkalmazásokat és mennyi ideig használhatnak a készülékükön. A gyerekek kérhetik a letiltott weboldalak feloldását vagy éppen extra használati időt is igényelhetnek szüleiktől az alkalmazáson keresztül.