Pécs közvetlen közelében, egy Boda nevű község agyagkőrétege alatt alakíthatják ki a paksi nukleáris erőmű úgynevezett atomtemetőjét, de döntés még nem született erről.
Az Országgyűlésben élénk vita bontakozott ki a témáról annak kapcsán, hogy megvitatták a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politika ötévenként esedékes felülvizsgálatának határozati javaslatát.
Kaderják Péter, az Innovációs és technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: a jogszabályi előírások miatt kötelező ötévente felülvizsgálni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját, amelyet Magyarország első alkalommal 2015-ben fogadott el.
A módosítások érintik az Országos Atomenergia Hivatalhoz az elmúlt 5 évben átkerült feladatokat és hatásköröket, így a radioaktív hulladéktárolók feletti hatósági felügyeletet és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. Emellett - folytatta - a módosítás átvezeti az elmúlt időszakban a nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos ütemezési változásokat, így a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítását, valamint az oktatóreaktor 2017-es felülvizsgálatát.
Hol lesz a tároló?
Nunkovics Tibor, a Jobbik vezérszónoka hozta szóba és hiányolta az előterjesztésből a kiégett fűtőelemek sorsával kapcsolatos terveket, azt firtatva, hogy hol lesz az ehhez szükséges mélységi geológiai tároló (köznapi nevén az atomtemető) helyszíne.
Az MSZP-s Szakács László szerint a kormány halogatja a szükséges döntést, miközben "mindenki tud" a bodai tervekről,
Boda ráadásul alig 10 kilométerre van Pécs belvárosától.
Bírálta a Paks 2 beruházás lebonyolítását és a kapcsolódó orosz hitel felvételét is, amelyet még akkor is törleszteni kell majd, amikor az erőmű leszerelése történik majd.
A DK-s Varju László szerint a javaslat tárgyalása "pótcselekvés", az álláskeresési támogatás időbeni meghosszabbításával kellene inkább foglalkozni, nem ezzel.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint az atomenergia sem nem zöld, sem nem olcsó, sem nem biztonságos. Ugyanakkor azt elismerte, hogy amely ország nukleáris energiát használ, annak kötelessége gondoskodni a kiégett fűtőelemekről, a radioaktív hulladékok elhelyezéséről, de
erről a környező terület lakóit is meg kell kérdezni; erre azonban a pécsieknek nem ad lehetőséget egy törvénymódosítás.
A Párbeszéd politikusa, Tordai Bence a javaslat visszavonását sürgette. Szerinte az atomenergia az energiatermelés legdrágább formája, az atomerőmű életciklusát tekintve pedig több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy gázerőmű, és utána 100 ezer évig sugárzó hulladék is marad. Azt ajánlja,
Magyarország állapodjon meg Oroszországgal a hulladék elviteléről.
Balczó Zoltán (Jobbik) szeretné, ha nukleáris energia nem lenne Magyarországon, de ma erről beszélni nem a realitás, megújuló energiával nem lehet pótolni Paks kapacitását.
Kormányálláspont
Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára zárszavában leszögezte, hogy a nukleáris energia hasznosítása legalább a 2030-as évek végéig ténykérdés lesz Magyarországon, mert a 2050-re meghatározott klímasemlegességi cél máshogyan nem érhető el. A kiégett fűtőelemeket tehát valahol el kell helyezni.
"Nem a legyen vagy ne legyen a kérdés, hanem az, hogy hogyan oldjuk meg a kérdést."
Szerinte a bodai helyszín alkalmas a radioaktív hulladék eltemetésére, de döntés még nem született, mert további kutatások szükségesek az ügyben, de helyi népszavazást nem tart szükségesnek, mert azon túlmutató kérdésről van szó.