A támogatást nem pénz formájában, hanem előre fizetős mérőórákra feltöltött egyenlegként, pályázati úton ítéli oda a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a fűtési szezon idején, havi lebontásban az érintettek számára. Ez Tiszabő esetében 60 kisgyerekes családot érint – mondta az InfoRádiónak a szervezet kommunikációs vezetője.
Az észak-alföldi községben 2016 ősze óta zajlik a Máltai Szeretetszolgálat jelenlétprogramja, amit a kormány felkérésére indítottak el, a gyakorlatban számos szociális segítségnyújtással segítve azóta is Tiszabő felzárkóztatását, hiszen a statisztikai mutatók alapján országosan ez számított a legszegényebb településnek. Romhányi Tamást megjegyezte, az itt elért eredmények voltak a közvetlen előzményei a kormány által 2019 nyarán elindított Felzárkózó települések nevezetű – felmenő rendszerben működő – programnak, aminek jelenleg 67 kistepelülés a része.
Tiszabőn – a téli időszakot nézve – 70–80 ház volt korábban lakhatatlan:
nyílászárók részben vagy egészben hiányoztak, ezért értelme sem volt fűteni a lakásokat. A nehéz sorsú családok pedig mindennel tüzeltek, amikor fáztak. „Toldozott–foldozott csövekből dőlt a füst kívül–belül”, ami mindenféle szempontból egy rossz megoldást volt. Ezt orvosolandó a Máltai Szeretetszolgálat az első évben pótolta a hiányzó ajtókat, illetve ablakokat – utóbbiakat polikarbonát lemezekkel, így már az első télen fűthetővé váltak az otthonok.
A naperőművel történő környezetbarát fűtés pedig már a következő lépés, amely révén
biztosított a meleg minden olyan családi otthonnál, ahol 3 éves kornál fiatalabb gyermek van.
A fűtési idényben ennek kalkulált költségét kapják meg, azonban nem pénzben, hanem kód formájában – ismételte meg a szeretetszolgálat munkatársa –, vagyis az érintett családok előre fizetős mérőórán keresztül jutnak áramhoz, kizárva az eladósodást. Hasonlóan, mint a feltöltőkártyás mobiltelefonok esetében, beütik a kódot és a megfelelő számú kilowattóra megjelenik, ami visszafele, a nullához közelítve jelzi az elhasznált energiát, amit felhasználnak.