Jobbik: változnak-e az oltások befogadásának szabályai?
Lukács László György (Jobbik) úgy fogalmazott, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter koronavírus elleni oltásért "házal" és "portyázik" legfőképp Keleten, ahonnan tavasszal dobozszámra érkeztek a védekezéshez a selejtes eszközök. Az orosz és a kínai vakcináról szólva azt mondta, "az oltás nem egy pirítóssütő" vagy "egy hamisított Gucci táska", itt az emberek egészsége, élete forog kockán, márpedig az orosz és a kínai szerekkel kapcsolatban felmerül az áttekinthetetlen klinikai tesztelési fázis, a szinte megismerhetetlen gyártás, kutatás. Ezért azt kérdezte, változnak-e az oltások befogadásának szabályai, és választ várt arra, hogy Kásler Miklós miniszter beadatja-e majd magának az orosz vagy a kínai oltást.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere válaszában kijelentette: Magyarország az oltásokban világhatalom, majd hangsúlyozta, hogy az előírásokat minden vakcina- és gyógyszerfejlesztésnél be kell tartani. Ha a koronavírus elleni vakcina elkészül, a magyar egészségügyi hatóság határozottan fogja ellenőrizni, hogy megfelelt-e a nemzetközi és az azokkal egybeeső magyar előírásoknak - tette hozzá, közölve egyúttal:
természetesen beoltatja magát, mert csak olyan vakcina forgalomba hozatalát engedélyezik, amely hatásos és veszélytelen.
Lukács László György viszonválaszában azt is kérdezte, kötelező lesz-e az orosz oltás mindenkinek.
Kásler Miklós azt felelte, nem lesz kötelező az oltás. Megjegyezte ugyanakkor, a vakcina nem államrezsim kérdése, hanem szakmai kérdés.
MSZP: módosítanak-e jogszabályt a kereskedelmi dolgozók maszkmentes szünetéért?
Gurmai Zita (MSZP) indokoltnak nevezte a maszkviselés kötelezővé tételét a járványhelyzetben és a mulasztás miatti szigorú szankciókat, de jelezte, nemrég azzal kereste meg őt egy kereskedelmi érdekképviselet, hogy sok munkáltató annyira aggódik a büntetés miatt, hogy még egy ivás idejére sem engedik a maszk levételét a dolgozóknak, például a pénztárosoknak. Partner-e a kormány olyan jogszabály-módosításban, amely alapján a kereskedelemben dolgozók kétóránként tíz perc maszkmentes szünetet tarthatnának? - kérdezte.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: az alaptörvény fontos rendelkezése, hogy a jogszabályokat a józan ésszel összhangban kell értelmezni.
Az emberiesség minimumának nevezte, hogy ha valaki inni szeretne, akkor fél- vagy egyóránként, de legalább kétóránként megtehesse.
A kormány minden olyan szabályozásban partner, amely e problémára megoldást biztosít - közölte.
DK: mikor kapnak bértámogatást a munkájukat elveszítők?
Varju László (DK) arra várt választ, hogy mikor és mekkora állami bértámogatást kíván adni a kabinet a munkájukat elveszítőknek. Szerinte ugyanis a kormány nem segít a bajbajutottakon, ha érdemben nem terjeszti ki a bértámogatást. Azt is szorgalmazta, hogy jelentősen bővítsék az álláskeresési járadék időtartamát.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány nem megszorításokat, nem adóemeléseket vezet be, hanem támogatásokat, forrásokat emel, adót csökkent, javítja az üzleti környezetet, és támogatja a családokat. A legfontosabbnak a munkahelyek megőrzését nevezte, amelyhez - csökkentett munkaidő esetén - az állam támogatást biztosít. Ez 207 ezer munkavállalót ért el - közölte, jelezve, hogy a munkahelyteremtési lehetőségek is biztosítottak.
LMP: jó döntés a pedagógusok tesztelése
Hohn Krisztina (LMP) üdvözölte, hogy a miniszterelnök által bejelentett intézkedések egyike a pedagógusok tesztelése.
A képviselő azt is firtatta, adnak-e támogatást a családoknak a digitális oktatásra való átállás miatt, valamint a tesztelést kiterjesztik-e a szociális dolgozókra is. Ezen szerinte érdemes lenne elgondolkodni.
Azt mondta, mindenhol meg kellene teremteni a digitális oktatás feltételeit.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: a járvány megjelenése óta arra törekedett a kormány, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek a pedagógusok, a diákok és a családok érdekét szolgálják. Ezért álltak át tavasszal a digitális munkarendre az oktatásban, így nem veszett el a diákok tanéve, és ez a lépés az eredményes védekezéshez is hozzájárult - mondta. Hozzáfűzte: részben most is a digitális munkarendre térnek át.
Megjegyezte: a legfőbb cél eddig is az volt, hogy ahol megjelent a koronavírus, ott ne legyen tanítás.
Párbeszéd: késlekedett a kormány
Burány Sándor (Párbeszéd) szerint késlekedett a járvány miatt szükséges intézkedésekkel a kormány, és minél inkább késlekedik, annál brutálisabb intézkedéseket kell meghoznia. A kormány a nyáron nem készült fel a második hullámra, de ősszel egyre rosszabb lett a helyzet a megbetegedések és a halálozások számát tekintve - mondta.
Úgy látja, Magyarországon európai összehasonlításban nagyon sokan halnak meg, és a tesztelést illetően sem áll jól az ország. Már korábban dönthetett volna a kormány a szigorításokról, nem kellett volna mostanáig várnia - jelentette ki.
Megjegyezte: a kabinet a gazdasági intézkedéseket is átvehetné Ausztriától.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta: mindazzal, amit a kormány tavasszal és nyáron tett, bizonyította, hogy számolt a második hullámmal, minden szükséges eszközt beszerzett, Magyarország a legfelkészültebb országok közé tartozik.
Közölte:
Európában mindenhol szigorúbb intézkedéseket hoztak, és most így tesznek Magyarországon is, hogy a járvány terjedését lassítsák.
Bár minden élet pótolhatatlan, a védekezés egészét tekintve Magyarország az eredményesen védekező országok közé tartozik, és a most meghozott intézkedések azt a célt szolgálják, hogy ez így is maradjon - mondta.
Fidesz: a migráció nem megoldás, hanem problémaforrás
Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben a járvány mellett más veszély is fenyegette Európát, iszlamista merényletek történtek európai nagyvárosokban, egy héttel ezelőtt Bécsben, előtte pedig Nizzában.
Ezek a merényletek azt bizonyítják, hogy öngyilkosság az a hozzáállás, amellyel egyes nyugat-európai politikusok kezelik a migrációt, holott a migráció nem megoldás, hanem problémaforrás - vélekedett.
Pogácsás Tibor belügyi államtitkár kifejtette: megrázó az európai terrorhullám, amelynek nem lehet nem észrevenni az okát, azt, hogy a szélsőséges, radikális iszlamista szervezetek megerősödtek Európában, és egyes országok a saját érdekeiket, az európai érdekeket félretéve lehetővé teszik az ellenőrizetlen illegális bevándorlást.
Ezek a támadások az egész európai kultúra, életmód ellen irányulnak - jelentette ki.
KDNP: ismét terrorhullám tört Európára
Nacsa Lőrinc (KDNP) az elmúlt hetek terrortámadásait értékelve közölte, ismét terrorhullám tört Európára.
Elmondta, a Fidesz-KDNP szerint ideje ébresztőt fújni, a terrorhullám világossá teszi: a szélsőségesekkel és a beszivárgó terroristákkal szembeni közöny megengedhetetlen és súlyos felelőtlenség.
Szerinte Brüsszel tovább folytathatja a fejet homokba dugó politikát vagy gyárthat "politikai zsarolásra alkalmas" jogállamisági mechanizmusokat, de ez emberéletekbe fog kerülni. Ezért is veszélyes a magyar baloldal Brüsszelt elvtelenül kiszolgáló, a magyar érdekeket semmibe vevő és a bevándorlást támogató politikája, mert az felelőtlenség és veszélybe sodorja a biztonságot - közölte.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért is felelős államtitkára elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy Brüsszelben és a "bevándorláspártiaknál" ezeket a támadásokat letudják néhány könnyes Facebook-poszttal, és "mennek tovább".
Úgy folytatta, amíg ez nem fontos Brüsszelben, az fontos, hogy Magyarországot vagy Lengyelországot politikai okokból támadják jogállamiság címszó alatt. Szerinte vita van arról, mi tekinthető európai értéknek. Hozzátette: európai érték az, ha valaki elmegy a templomba a hitét gyakorolni, vagy ha beül egy étterembe, nem gyilkolják meg.
Jobbik: megvétózza az uniós költségvetést a kormány?
Balczó Zoltán (Jobbik) az uniós költségvetés és a jogállamisággal kapcsolatban felidézte, pénzügyi szankció csak akkor szabható ki, ha egy tagállamban a jogállamiság megsértése súlyosan veszélyezteti az unió pénzügyi érdekeit.
A kormány kampányt indított ez ellen, nem akar tenni az uniós források rendszerszintű elcsalása ellen - hangoztatta. Emlékeztetett arra, Orbán Viktor miniszterelnök sikerként értékelte a következő uniós költségvetést. Azt firtatta, a jogállamisági kritériumok miatt képes lenne-e a kormány azt mégis elutasítani.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az Országgyűlés határozatban rögzítette: az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése elfogadhatatlan. Szerinte
kérdéses lehet az uniós költségvetés elfogadása ezen országgyűlési határozat miatt.
A brüsszeli bürokraták zsarolni próbálják Magyarországot, amely nem engedheti ezt meg - hangoztatta.
MSZP: kapnak pénzt az önkormányzatok?
Szabó Sándor (MSZP) emlékeztetett arra, hogy komolyan érinti az önkormányzatok költségvetését a kormány intézkedései közül az ingyenes parkolás bevezetése és a közösségi közlekedés kapacitásnövelésének előírása. Elmondta, a vidéki városok közösségi közlekedésére szánt kétmilliárd forintot nem kapták meg az érintettek, az belekerült a járványügyi alapba.
Kifogásolta, hogy a járványügyi intézkedésekhez nem biztosított forrást a kormány. Szerinte ezzel teljesen "padlóra küldik" az önkormányzatokat.
Közölte, három önkormányzati szövetség is úgy látja, hogy a gépjárműadó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás megemelése azt jelenti, a 3200 önkormányzatból 2300-nak semmilyen bevétele nem lesz.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szólt arról, hogy 2010 után csökkent az önkormányzatok feladata, és szerinte ennek köszönhetően nőtt a bevételük.
Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a járványügyi védekezéssel vannak elfoglalva, de vannak olyanok is, mint Budapest, amelyeknek a politizálás és a kormány támadása fontosabb - közölte.
Elmondta, szeptember végén Budapestnek több mint 220 milliárd forintja volt, ezt az összeget a hiányolt beruházásokra és a megfelelő intézkedésekre lehetne fordítani.
Szerinte nem lesz olyan önkormányzat, amely adott esetben nem tudna pluszforrásokat kérni a Belügyminisztériumtól.
DK: miért akarják elszegényíteni a nyugdíjasokat?
Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte: miért akarja a kormány még jobban szegényíteni a nyugdíjasokat? Bírálta, hogy megváltoztatták a nyugdíjemelés alapjának számolását, abba csak az infláció számít bele, a gazdasági eredmények nem. Ezzel szerinte átlagosan havi 30 ezer forintot "vesznek ki a nyugdíjasok zsebéből".
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár kijelentette: a korány 2010-ben megállapodást kötött a nyugdíjasokkal, amely garantálja, hogy megmarad a nyugdíjak vásárlóértéke. Szólt a 13. havi nyugdíj visszaállításáról és arról, hogy több mint 220 milliárd forintnyi extra juttatást kaptak az idősek az elmúlt években.
LMP: a szakma kérésével ellentétesen változhat a víziközműadó szabályozása
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány még a legfontosabb közszolgáltatások fenntartásában is elmulasztja kezelni a problémákat, a víziközmű-hálózat az összeomlás szélére került.
Kifogásolta, hogy javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a közműadó átstrukturálására kormánypárti képviselők, az azonban ellentétes azzal, amit a szakma kér. Szerinte ki kell vezetni a víziközműadót.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára felidézte Keresztes László Lóránt szavait, amely szerint a kistelepülésekre aránytalan terhet ró a közműadó. Szerinte a fideszesek meghallották ezt a javaslatot, ezért terjesztettek változtatást a Ház elé.
Párbeszéd: további intézkedésekre van szükség a járvány ellen
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint a kormány intézkedései jók, de nem elegendők a járvány megfékezésére.
A Párbeszéd szerint a nettó bér 100 százalékát kellene táppénzként nyújtani az otthon maradóknak. A nyugdíjasokat érintette a legrosszabbul az infláció, érkezik-e nekik idén támogatás? - kérdezte. Támogatják-e a százszázalékos fizetésemelést a szociális és egészségügyi dolgozók számára a veszélyhelyzet idejére? A tb-t nem fizetők mire számíthatnak kezelés esetén? - sorolta kérdéseit.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában felidézte, hogy az ellenzékre eddig nem lehetett számítani az egyes intézkedések meghozatalakor.
Száz százalékos táppénz jár a pedagógusoknak vagy az egészségügyieknek, ha munka közben kapták el a betegséget - ismertette. A nyugdíjemelést érintően közölte: a baloldal a válságra hivatkozva elvett egyhavi nyugdíjat, míg a jobboldal ugyanezen okból visszaépíti a 13. havi juttatást.
Ez a különbség a két oldal között - mutatott rá.
Az influenza elleni oltásról is szó volt az azonnali kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén, amely napirend utáni felszólalásokkal zárult.
MSZP: a kormány nem tudja, mennyi influenza elleni vakcinára van igény
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban több írásbeli kérdést is intézett a kormányhoz az influenza elleni vakcina ügyében. A múlt héten kapott válaszokra hivatkozva kijelentette, a kormány nem tudja megmondani, mekkora lesz az igény a kisebb kockázatú oltóanyagra, ahogy azt sem, hogy hány potenciális igénylő van. Szerinte a kabinet azt sem tudja, hogy honnan és mikor lesz újabb adag vakcina, ha a jelenleg rendelkezésre álló elfogy.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a képviselő nem a válaszokból idézett, hanem vádaskodott. A kormánynak az a célja, hogy ne csak a korábbi kockázati csoportoknak adják ingyenesen az influenza elleni védőoltást, ugyanis minél nagyobb mértékben meg akarják akadályozni, hogy az embereknél egyszerre jelentkezzenek a koronavírus és az influenza tünetei - közölte.
Tavaly mintegy 1,3 millió adag oltóanyag állt rendelkezésre, aminek valamivel több mint a felét adatták be az igénylők. Idén 1,4 millió adag vakcina áll rendelkezésre, ami a tavaly beadatott oltóanyagmennyiség kétszerese - sorolta az államtitkár. A politikus hangsúlyozta, a kormány minden forrást felkutat, hogy további oltóanyagot szerezzen.