Az önvizsgálat lépései
A rendszeres szűrővizsgálat mellett az önvizsgálat is segít a mellrák korai felfedezésben. A vizsgálatot célszerű minden hónapban ugyanabban az időszakban, a menstruációs ciklust követő napokban elvégezni.
- Álljunk a tükör elé és tegyük csípőre a kezünket. Figyeljük meg a mellek formáját, méretét, kontúrját, a mellbimbókat és a bőr változásait.
- Emeljük fel mindkét kezünket a fejünk fölé, és így is nézzük meg a fentiek szerint, valamint azt is, hogy a mell körvonala változik-e.
- Tegyük tarkóra az egyik kezünket, a másik kezünk 3 középső ujjának ujjbegyével, körkörös mozdulatokkal vizsgáljuk át a mellünket.
- Végezzük el a vizsgálatot álló és fekvő helyzetben, mindkét mellen.
- Vizsgáljuk át a mellekhez tartozó nyirokrétegeket is a hónaljnál, kulcscsontnál és a szegycsontnál is.
- Végül préseljük össze a mellbimbót, hogy meggyőződjünk arról, nem váladékozik-e.
Miben segít az emlődiagnosztika?
A ma rendelkezésünkre álló leghatásosabb szűrővizsgálati módszerek segítségével az olyan apró méretű daganat is észrevehető, amely még túl kicsi ahhoz, hogy az önvizsgálat során vagy a szakorvos által tapintással érzékelhető legyen. Ez olyan bizonyítottan hatásos vizsgáló módszer, amely képet tud alkotni az emlő állományában rejtetten fejlődő kicsi, akár 5 mm átmérőjű korai rákról is. Ha bármelyik vizsgáló módszerrel kóros elváltozást észlelnek, akkor mintavétel (vékony- vagy vastagtű-biopszia) történik. Ezután a mintát feldolgozza a patológus, és kiderül, hogy rosszindulatú daganatról van-e szó.
Ha rosszindulatú a daganat, akkor a beteget onkológushoz, illetve onkoteamhez kell irányítani. Az onkoteam meghatározza, hogy az adott betegnél az adott stádiumú emlődaganat milyen kezelés(eke)t igényel és milyen sorrendben. Ha a páciens már azzal fordul orvoshoz, hogy csomót talált a mellében, akkor a kezdeti diagnosztikai folyamat hasonló. Az emlő-MRI nem tartozik a rutin szűrővizsgálatok közé, de bizonyos esetekben a mammográfiás szakorvos kiegészítő vizsgálatként javasolja elvégzését – például többgócúság gyanúja esetén.
További fontos szűrővizsgálatok a női egészségmegőrzés érdekében
A nőgyógyászati szakorvosi vizsgálattal egybekötött HPV-szűrés a méhnyak rákos elváltozását kutatja. Magyarországon évente 1000-1100 új betegen diagnosztizálják a méhnyak rákos elváltozását, és 500 körül van a méhnyakrák halálos áldozatainak száma. Az új betegek jellemzően 30-40 évesek, és a többségükről kiderült, hogy korábban soha nem vettek részt méhnyakrákszűrésen. Mivel a betegség hátterében legtöbbször nemi úton terjedő fertőzések, elsősorban a HPV-vírusok vannak, ezért a méhnyakrák rizikója a védekezés nélküli szexuális partnerek számával egyenes arányban nőhet.
Az érsebészeti szakorvosi vizsgálat során a vénákat vizsgálják. A visszér hormonális és genetikai okok miatt gyakoribb a nőknél, mint férfiaknál, valamint az érfalak gyengeségére való hajlam öröklődik is. A vénákban található billentyűk rossz zárása miatt megnő bennük a nyomás és emiatt az erek kitágulnak. Ahhoz, hogy a megváltozott méretű vénák elférjenek, kacskaringóssá válnak és kidudorodnak. A kitágult véna mellett romlik az érintett végtag vérkeringése, sőt az elváltozás vérrög (trombózis) kialakulására is hajlamosít.
Az átfogó egészségügyi szűrővizsgálatok keretében általános, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatokkal erednek a szervezetben megbúvó elváltozás nyomába a szakorvosok. Kiemelt figyelmet fordítanak a két vezető halálok (a szív-és érrendszeri és daganatos megbetegedések) felderítésére, a program további célja pedig az életminőség javítására és fenntartására.
Vegye Ön is igénybe a Budai Egészségközpont szűrővizsgálatait, hiszen a hónap során a női páciensek 10%-os kedvezménnyel tudják igénybe venni kapcsolódó szakrendeléseinket!