Magyarországon évről évre emelkedik a rosszindulatú emlődaganattal diagnosztizáltak száma, 2016-ban 100 ezer lakosra vetítve 168,7 új beteget diagnosztizáltak mellrákkal, ami 26 százalékkal magasabb arány a 10 évvel korábbi statisztikánál. Az egész világon magasak a számok a haláleseteket tekintve, évente több mint fél millió életet követel globálisan a betegség az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint. Drajkó Veronika onkológus elmondta, hogy az időben diagnosztizált daganatnál 75 százalék esély van arra, hogy akár 15 év múlva is egészségesen élhessen az érintett személy.
A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek majdnem kétharmada tud mellrákos megbetegedésről a környezetében. Ennek ellenére úgy tűnik, mégsem tudatosul bennük annak lehetősége, hogy ők is érintettek lehetnek. A kutatás szerint ugyanis
a magyar nők nagy része tisztában van azzal, hogy mit kellene tennie, mégsem cselekszik.
A 20 évnél idősebb válaszadók 84 százaléka az önvizsgálatot tartja a megelőzés legfontosabb módszerének, mégis, mindössze a harmaduk szán erre havi rendszerességgel néhány percet. A kutatási adatok alapján bár a 45–54 év közötti korosztály számára ingyenesen biztosított a mammográfiás szűrővizsgálat, mégis csupán 40 százalékuk él ezzel a lehetőséggel.
A kutatás szerint a 20 évnél idősebb nők negyede azért nem végzi el a rendszeres önvizsgálatot, mert nem tudja, hogyan kell. Pedig a szakértők szerint ez a megoldás a megelőzés első, legfontosabb lépése.
„Önvizsgálatot legkésőbb 20 éves kortól, havonta érdemes végezni, lehetőleg azonos időpontban, a menstruációs periódust követően. Fontos, hogy az első alkalommal inkább csak ismerkedjünk a saját mellünkkel, az ilyenkor kitapintott csomók általában ártalmatlanok. Inkább azokra az elváltozásokra kell odafigyelnünk, amit innentől tapintunk ki.
A legapróbb elváltozás esetén is forduljunk orvoshoz”
– hívja fel a figyelmet Drajkó Veronika, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány elnöke.
A mellek önvizsgálatáról több mint 30 évvel ezelőtt készült utoljára oktatófilm, ami mostanra elavult, nem alkalmas a fiatalok elérésére. Az AVON csapata ezért készített 2019-ben egy új videót, amelyet iskolákban alkalmaznak a felvilágosító órákon, valamint ingyenesen hozzáférhetővé tettek online, hogy bárki megtanulhassa az önvizsgálat lépéseit.
Kettős szerep a férfiakon
Drajkó Veronika az InfoRádiónak nyilatkozva arra is kitért, hogy a mellrák nem kizárólag női betegség, és férfiakban is előfordulhat, bár sokkal kisebb arányban, ugyanakkor sokkal agresszívabb formában. Ezért mindenképp támogatandónak tartaná, hogy a férfiak is tájékozódjanak. Annál is inkább, mert – mint fogalmazott – rájuk kettős szerep is hárulhat: egyrészt saját maguk vizsgálata, hiszen bennük is előfordulhat, anyai ágon öröklődő betegség formában, másrészt sok esetben előbb észrevehetik partnereiken, hogy valami megváltozott, mint maga a női beteg.
A kutatás legfőbb adatai
Önfigyelem
A 20+ női válaszadók felének a családja egészsége a legfontosabb jelenlegi életszakaszában (50 százalék), ezt követi a saját egészség (39 százalék), majd a kiegyensúlyozottság, lelki béke (36 százalék). Ennek ellenére a 20+ női kitöltők csupán 14 százaléka gondolja úgy, hogy bőven jut ideje magára figyelni.
Ki az, akitől tanácsot, információt, támogatást fogadna el (20+ női kitöltők)?
- Nőgyógyász – 79 százalék
- Családtag, szülő – 46 százalék
- Partner – 42 százalék
- Barát, barátnő – 42 százalék
- Önkéntes segítő, mellrákban érintett személy, segítő csoport – 46 százalék
A 20+ női kitöltők majdnem fele, 48 százaléka egy 5-ös skálán legalább 4-es szintre értékeli, hogy mennyire elfoglalt a mindennapokban.
A 25+ férfi válaszadók 79 százaléka nyitott arra, hogy a nőkkel esetleges lelki problémáikról (pl. mellrákkal kapcsolatban) beszéljenek. 18 százalékuk azonban nem kezdeményez beszélgetést, mert nem érzi azt, hogy segíteni tudna, 19 százalékuk pedig nem tudja, hogy hogyan kezdeményezzen beszélgetést. Csupán a férfiak 6 százaléka gondolja úgy, hogy ez nem az ő dolga.
A 25+ férfiak is tisztában vannak a szűrővizsgálatok, önvizsgálat szerepével. 81 százalékuk az önvizsgálatot, 83 százalékuk a mammográfiás szűrővizsgálatot, 58 százalékuk pedig a nőgyógyászati vizsgálatot jelölte meg, mint lehetséges segítséget az emlőrák időbeni diagnosztizálásához.
Vizsgálatok, szűrések
A kutatás résztvevőinek (20+ lakosság) 84 százaléka az önvizsgálatot, 82 százaléka a mammográfiás szűrővizsgálatot, 58 százaléka pedig a nőgyógyászati vizsgálatot jelölte meg, mint lehetséges segítséget az emlőrák időbeni diagnosztizálásához.
A válaszadók 40 százalékának az ismeretségi körében nincs emlőrákos, de majdnem 60 százalék érintetti körben találkozott a betegséggel, és mégis kevesen mennek szűrésre és még kevesebben végeznek önvizsgálatot (pontos adatok alább).
Ha többet tudna a témáról, és megkapná a megfelelő támogatást (20+ nők):
- Nyitott lenne a rendszeres emlővizsgálatra – 48 százalék
- Eljárna szűrővizsgálatokra – 47 százalék
Érdekes, hogy
a fiatal anyukák a legtudatosabbak.
A 20–45 éves anyukák nagy része tisztában önvizsgálat (96 százalék), mammográfia (96 százalék), és a nőgyógyászat (91 százalék) fontosságával. Ők is végeznek a legnagyobb arányban önvizsgálatot, 47 százalékuk végez legalább havonta egyszer a megfelelő időben önvizsgálatot, míg ez a 45+ nők, anyukák esetében 37 százaléka, a 20-45 éves nők esetében pedig 22 százalék.
Önvizsgálat
A 20+ női kitöltők 43 százaléka végez rendszeresen, legalább havi egyszer önvizsgálatot, 10 százalék azonban nem tudta, hogy a menstruációs ciklushoz kötve kell időzíteni. Tehát 33 százalék, aki rendszeresen és megfelelő időben, de akár gyakrabban is mint havonta vége önvizsgálatot.
A kutatásban résztvevők (20+ lakosság) 84 százaléka tisztában van a rendszeres önvizsgálat szerepével, azonban
csak (20+ női) 33 százalék végezi el rendszeresen és havonta (kevesebb, mint harmada)
Főbb okok, hogy miért nem végeznek önvizsgálatot (20+ nők):
- Elfelejtik (29 százalék)
- Nem tudják hogyan kell (26 százalék)
- Nem hatékony, nem megbízható, nem mindig mutatja ki a mellrákot (16 százalék)
- Nem tudtam róla, hogy szükséges, fontos (14 százalék)
- 26 százalék nem tudja, hogy hogyan kell elvégezni az önvizsgálatot.
Mammográfia
A kutatásban résztvevők (20+ lakosság) 82 százaléka ismeri a mammográfiás vizsgálatot, de csak 47 százalékuk jár rendszeresen szűrésre.
A 20+ női válaszadók 25 százaléka soha nem volt még szűrésen, csupán 47 százalékuk jár rendszeresen, legalább kétévente. A 20–45 év közötti anyukák a legtudatosabbak, nekik 76 százalékuk mondta, hogy eljár legalább kétévente, a 45+ anyukák, nők esetében ez 57 százalék, a 20–45 év közötti gyermektelen nőknek azonban csak 24 százaléka jár el.
Sokan (20+ nők) nem vesznek részt a szűréseken, mert:
- Nem indokolja tünet – 22 százalék
- „Engem még nem érinthet, fiatal vagyok”/Nem érzi magát veszélyeztetettnek – 26 százalék
- Fáj és kellemetlen – 14 százalék
- Magas sugárterheléssel jár – 13 százalék
- Nem szeretek orvosi vizsgálatokra járni – 20 százalék
Nőgyógyászati vizsgálatok
A kutatásban résztvevők 58 százaléka a nőgyógyászati vizsgálatot is fontosnak tartja, de csak 41 százalék jár évente, 31 százalék csak akkor, ha panasza van.
Kevesebb mint a válaszadók felének vizsgálták meg az emlőit a nőgyógyászati vizsgálat alkalmával, kicsit több mint ötödének meg is tanították az önvizsgálatot, 26 százalékuk soha vagy nagyon ritkán megy csak nőgyógyászhoz.