A Figyelő arról ír, hogy idén októberig már 43 hazai cég vett részt a Növekedési Kötvényprogramban, közülük 29 cég bocsátott ki kötvényt. A legnagyobb kibocsátást 44,4 milliárd forint értékben Magyarország meghatározó lakóingaltan-fejlesztője, a Cordia Magyarország vitte véghez. Őket 40 milliárddal a Mercedes Benz, valamint 30 milliárddal a Duna Aszfalt követi. A lap cikkében kitér arra is, hogy a Stelius Befektető Zrt. az ország egyik legnagyobb, kizárólag magyar tulajdonban lévő vállalatcsoportja 15 milliárd forint forrást vont be egy sikeres kötvényaukciót követően szeptember 15-én.
A plusz tőke fontos szerepet játszik a cégcsoport terveiben, mivel komoly üzleti kihívásokra számít a pénzügyi szolgáltatások, a műkereskedelmi tevékenység és ehhez kapcsolódó oktatás, a taxis személyszállítás, valamint az ingatlanfejlesztés és hasznosítás területén is. „Legfontosabb feladatunk és egyben felelősségünk, hogy az általunk irányított üzletágakkal közösen felelősen és jól használjuk fel a kötvényprogram nyújtotta lehetőségeket” – fogalmazott Slánicz Béla, a vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese.
A Mandiner a honvédelmi miniszterrel közöl interjút. Benkő Tibor a lapnak azt mondta: Magyarország nem akar háborúzni, békében szeretne élni, de a békét minden kihívással szemben meg kell tudni őrizni, ehhez pedig alkalmazható képességek kellenek.
„A haderőfejlesztési program azt modellezi, hogy 2026-ra milyen képességeket kell elérnie a Magyar Honvédségnek. De 2026-ban sem zárul le, már ma is 2030-32-ig tekintünk előre” – fogalmazott a miniszter. Benkő Tibor szerint a fejlődés mostani üteme alapján 2028-ra Magyarországnak modern és erős hadserege lesz, amelyet aztán meg kell tudni tartani.
A miniszter közölte azt is, hogy a honvédség 218 Lynx KF41 típusú harcjárműre kötött megállapodást. Az első darabok 2022-ben egy németországi gyárból gördülnek ki, és kerülnek a Magyar Honvédséghez, 2023-ban pedig Zalaegerszegen is elkezdi a sorozatgyártást a német Rheinmetall hadiipari vállalat – ismertette Benkő Tibor, aki arról is beszélt, hogy a tervek szerint a jövő évi költségvetés 1,66 százalékát fordítja a kormány védelmi kiadásokra, ez alapján reális cél a korábban vállalt 2 százalék elérése 2024-re.
A HVG információi szerint október végén harmincöt dolgozó – a munkatársak negyede – távozik a Magyar Természettudományi Múzeum központi, budapesti állományából, mert nem vállalják azt a májusi törvénymódosítással kikényszerített státuszváltást, amely november elsejével megfosztja őket közalkalmazotti jogviszonyuktól. A lap által megkérdezett múzeumi dolgozók többsége a szakmaiatlanság mellett a fenyegető vezetői hangnemet és munkalégkört, a dolgok erőből történő elrendezését, a megbecsültség és a kommunikáció teljes hiányát nevezte meg távozása okául. A lap szerint olyan is van, aki az új szerződés anyagi vagy egyéb feltételeit tartja elfogadhatatlannak.