Mivel a koronavírus-fertőzések fele a betegség tüneteinek megjelenése előtt történik, a járvány dinamikájában jelentős szerepet játszanak azok a tünetmentes fertőzöttek, akiknek aránya ma 40 százalékra tehető – mondta Bognár Zsófia, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, Járványügyi és Védőoltási Surveillance Osztályának infektológusa egy nemrégiben megrendezett tudományos ülésén.
Az enyhe tünetes vagy tünetmentes betegek nyolc nap után nem fertőznek, a súlyos eseteknél a vírus átadásának képessége viszont akár három hétig is elhúzódhat. Az aszimptomatikus és preszimptomatikus betegek vírus kópiaszáma megegyezik, azonban utóbbiak fertőzőképessége az első csoportba tartozókéhoz képest 75 százalékra tehető – írja a medicalonline.hu.
Átlagosan napi 351 ezer Covid-19 megbetegedést jelentenek világszerte. Míg az Egyesült Államokban az esetek száma 15 százalékkal csökken, Ázsiában 10, Európában pedig 12 százalékkal nő. Hazánkban az elmúlt hetekben 50 százalékkal emelkedett az esetszám.
Az igazolt, Covid-19-hez köthető napi halálozások számában húsz százalékos emelkedés tapasztalható a világban – folytatta az infektológus, hozzátéve, az európai többlethalálozás az előző évekhez viszonyítva – a gyerekek kivételével – valamennyi korcsoportban megnőtt.
Az elmúlt két hónapban Európa 14 országában, köztük Magyarországon is folyamatosan emelkedik a megbetegedések száma: szeptember első két hetében a 100 ezer európai lakosra jutó aktuális fertőzöttek száma 66 fő volt. A heti tesztpozitivitási arány meghaladja a három százalékot, itthon ez az arány ugyancsak növekszik.
A hazai járványgörbe az augusztus 20-i héttől exponenciálisan nő, az esetszám megháromszorozódott. Míg az első hullám során egyes megyékben „nem szólt nagyot” a járvány, ma már mindenütt emelkedik a fertőzöttek száma, akik között a 20-29 évesek aránya a legmagasabb. A 65 év felettiek 18 százaléka, a 15 év alattiak 3,1 százalék érintett. A 20-29 éves korcsoportban egyelőre nem történt haláleset, ám Bognár Zsófia arra figyelmeztetett, az esetszámok növekedését néhány héttel követi a napi halálozásszám emelkedése.
A kórházi kezelések aránya szeptember első két hetében 24 százalékkal nőtt. Tavasszal a fertőzöttek felét kezelték kórházban, hiszen a járvány első két hetében az eljárásrend minden esetben intézményi ellátást írt elő. A módosítások nyomán később folyamatosan nőtt az otthonukban ápolt betegek száma. Az összes fertőzött harmada igényelt kórházi kezelést szeptember elejéig, három százalékuk került intenzív osztályra. A hospitalizált betegek 9,1 százaléka igényelt intenzív ellátást.
Az intézményi kezelésre szoruló betegek 25,6, míg az intenzív osztályos ellátásban részesülők 60 százaléka hunyt el.
Az egészségügyi dolgozók 6,2 százaléka volt koronavírus-fertőzött szeptember közepén az NNK adatai szerint. Júliusban ez az arány 16 százalék volt Magyarországon, ami elmarad az Európában májusban detektált számtól, amikor az esetek 23 százaléka került ki az egészségügyiek közül.
A Szent László kórházban a lélegeztetőgépre került, kritikus állapotú betegek mintegy 50 százaléka gyógyult meg, ami a nemzetközi összehasonlításban jó arány – osztotta meg tapasztalatait a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa, Lakatos Botond. Az enyhe és középsúlyos betegeknél nem számolnak mortalitással, ám a súlyos állapotú betegek mintegy tíz százalékának kritikussá válik az állapota, innentől pedig megugrik a letalitás (a halálesetek számának a megbetegedések számához való aránya - a szerk.) – magyarázta a főorvos.
Aktívan és proaktívan keresik és igyekeznek követni azokat a gyógyult koronavírusos betegeiket, akiket intenzív osztályon kezeltek – tájékoztatott Lakatos doktor, aki szerint ezeket a pácienseket nem szabad szem elől téveszteni, mert infekciós fogékonyság és mellékhatások tekintetében egyaránt számíthatnak várt, vagy akár meglepetésszerű következményekre.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!