A járványok egyharmada a Föld-használat változásához köthető - mutatott rá Áder János köztársasági elnök a XVII. Országos Felsőoktatási és Környezettudományi Diákkonferencia keddi ünnepségére küldött videóüzenetében. Az államfő kiemelte: egy világjárvány kialakulása a gyorsan bekövetkező egészségügyi válságon túl gazdasági, munkaerő-piaci, költségvetési és társadalmi válságot is előidéz fejlett és fejlődő országokban egyaránt.
A konferencia a koronavírus járvány miatt elmaradt idén áprilisban, azonban a szeptemberi új időpont sem tette lehetővé, hogy az életbe lépett korlátozások miatt Áder János személyesen tartson előadást a hallgatóknak Gödöllőn.
Az államfő videóüzenetében kiemelte: a diákkonferenciára beérkezett dolgozatok színvonalát jól mutatja, hogy 134-ből 72-öt jelöltek díjazásra. A pályamunkák által taglalt kérdések közül ötöt érintett: azaz milyen világban élünk és milyen kérdéseket kell megválaszolnunk az előttünk álló években, mit jelent a víz három drámája, miért fontos a biológiai sokszínűség megóvása, mit kezdjünk a hulladékkal, és mik a Covid-járvány tanulságai.
Áder János rámutatott:
földtörténeti szempontból rövid, 60-70 év alatt, mára az emberi tevékenység lett az a tényező, ami a természeti környezetre a legnagyobb hatást gyakorolja.
Népességrobbanás, soha nem látott mértékű urbanizáció, a természeti tőke felélése - mutatott rá. Hangsúlyozta: egyetlen évszázad alatt a Föld lakóinak a száma három és félszeresére nőtt. Ma minden második ember városlakó, 2050-re pedig négyből három lesz az, hetente világszerte egymillió ember költözik városokba.
A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen nemzedék alatt több városi infrastruktúrát kellene megépíteni, mint az elmúlt kétezer évben összesen. Ráadásul
a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor gyorsabban nő, mint a népesség.
Már most két és fél milliárd ember vízhiányos régióban él, 2050-re az akkori népesség fele súlyos vízhiánytól fog szenvedni.
A köztársasági elnök a Covid-járvány tanulságait elemezve kiemelte: korábban évente átlagosan három új járvány indult el a Földön, 2018-ban fordult elő először, hogy a WHO egyszerre hat vírus kapcsán adta ki a lehetséges járványügyi vészjelzést. Azóta a lista két további vírussal bővült, az egyik a SARS-CoV-2. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy
a természetben meglévő, a járvány kialakulását fékező mechanizmusok a biodiverzitás hanyatlásával gyengülnek.
A járványok egyharmada a Föld-használat változásához köthető - mondta.
Hozzátette: egy világjárvány kialakulása a gyorsan bekövetkező egészségügyi válságon túl gazdaság, munkaerő-piaci, költségvetési és társadalmi válságot is előidéz fejlett és fejlődő országokban egyaránt.
Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem megbízott rektora a résztvevőket köszöntve elmondta, az egyetem elkötelezett az agrár környezetvédelem, az agrár környezetgazdálkodás ügye mellett. Az egyetem - folytatta - egy megújult formában ezt még erőteljesebben képviseli, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, hiszen azt egységes földrajzi egységként kell kezelni.
Kifejtette, mind a kutatásban, mind az oktatásban elhivatottak, amit jelez az is, hogy több száz határon túli fiatal vesz részt képzéseiken.
Az eseményen adták át a rektori és dékáni különdíjakat, valamint elhangzottak az ezekhez kapcsolódó előadások. Az elismeréseket tizennégy szekcióba csoportosítva osztották ki, a bíráló bizottság további különdíjakat is megszavazott.
Gödöllő harmadik alkalommal adott otthont az OFKD-nak. A kétévente megrendezendő OFKD a természet- és környezettudományok, a környezet- és természetvédelem, valamint a környezet fenntarthatósága és a klímaügyek iránt érdeklődő középiskolás és egyetemi hallgatókat kívánja megszólítani. A kialakult vírushelyzet miatt az idei évben rendhagyó módon, a tudományos pályamunkákat csak írásban értékelték ki.