Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Sokszorosára nőtt itthon a karatén alatt a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények száma

Infostart / InfoRádió - Szabó S. Gergő
2020. augusztus 3. 10:58
Magyarországot nagyságrendileg minden tizedik gyermekkel előfordul, hogy a saját családjában bántalmazzák valamilyen módon – mondta az InfoRádió által megkérdezett gyermekjogi szakértő. Eközben az Európai Unió jelezte, hogy azonnal cselekedni kell a gyermekek védelmében.

A koronavírus miatt kialakult karantén alatt megnőtt a gyermekek ellen családon belül elkövetett bűncselekmények száma – hívta fel a figyelmet Gyurkó Szilvia, miután az Európai Unió belügyi biztosa jelezte, hogy az EU komolyabb fellépést és stratégiát tervez a gyermekek védelme érdekében. A gyermekjogi szakértő kiemelte,

a gyermek akkor a legkiszolgáltatottabb, ha a saját családja nem a biztonságot, hanem a veszélyt jelenti.

Magyarországot nagyságrendileg minden tizedik gyerekkel előfordul, hogy a saját családjában bántalmazzák valamilyen módon. Nem feltétlenül az életet, vagy a testi épséget veszélyeztető, súlyos bántalmazásról van szó, hanem ide tartoznak az érzelmi, verbális és egyéb bántalmazási módok is.

Globálisan sem jó a helyzet, az európai adatokat tekintve megközelítőleg a gyermekek 10 százaléka lehet kitéve olyan kockázatoknak a saját családjukban, amelyek igen komoly veszélyt jelenetnek számukra, amennyiben nem tudnak kilépni ebből a közösségből. Gyurkó Szilvia példaként említette az iskola, esetleg a különórák, az edzések hiányát, ahol más bizalmi felnőttekkel érintkezhetnének, akik észlelhetnék a bajt, és megerősíthetnék a gyermeket abban, hogy kitől és hogyan kérjen segítséget.

A gyermekbántalmazások és a visszaélés tekintetében is

a legolcsóbb, leghatékonyabb és legsikeresebb a prevenció,

a megelőzés, aminek az alfája és ómegája az, hogy a különböző szakmákhoz tartozó szakemberek hogyan tudnak együttműködni, hogy időben észleljék a bajt, és hatékony segítséget tudnak nyújtani.

Ahogyan az EU-s előterjesztés is felhívja a figyelmet, nemcsak a családban, hanem az online térben is,

a digitális oktatással párhuzamosan a gyermekekkel szembeni visszaélések, akár a szexuális, akár az egyéb kizsákmányolások kockázata megnő.

Ezért nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az igazságszolgáltatás, a rendészet és a nyomozás is közreműködjön a gyermek biztonságában, nemcsak a szociális vagy gyermekvédelmi szektor. Ehhez fontos egy direktíva és a jogszabályi elköteleződés – tette hozzá a szakember Arra is felhívta a figyelmet, hogy

Magyarországon a karanténidőszak alatt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint, megötszöröződött a gyermekpornográfiára vonatkozó jelezések száma.

Gyurkó Szilvia szerint ugyanakkor az internet - a káros hatásai mellett -, igenis, hasznos felület lehet a gyermekek elleni bűncselekmények megelőzésében. Vagyis szavai szerint

nem démonizálható, és a gyermekek életéből nem vonható ki a világháló,

miután az alfa generációs gyerekek számára ugyanolyan természetes az online jelenlét is, mint az offline, nem digitális világ. Ezért a felnőtteknek kell megtanulniuk, hogy hogyan navigálhatnak jól ezeken a felületeken, valamint azt, hogy hogyan biztosítsák azokat a segítségeket, amik a gyerekek digitális jólétéhez szükségesek – magyarázta a gyermekjogi szakértő.

Gyurkó Szilvia arra is kitért, hogy az elmúlt évek felvilágosító kampányai közben javult a helyzet a Magyarországon. Ez pedig onnan látható, hogy egyre több az eset – tette hozzá. Abban a fázisban vagyunk ugyanis, amikor

a latenciát, a rejtve mardást csökkentjük azáltal, hogy minél többet beszélünk a témáról,

egyre érzékenyebbé válva arra, ha gyermekpornográfiáról, online zaklatásról és internetes bullyingról hallunk. (Csúfolódás, piszkálódás, megalázás, kiközösítés, megfélemlítés. Szisztematikus, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazó cselekvéssor, amelyben a viszonyok kiegyenlítetlenek, a szerepek pedig nem cserélődnek fel. Az áldozat áldozat marad, míg a bántalmazó bántalmazó. Kiegészítő szereplői a jelenségnek a „szemlélők”, akik kulcsfontosságúak.- szerk.).

Gyurkó Szilvia megismételte, az említett jelenségek esetében, ahol a rejtve maradás nagyon nagy százalékban érinti az ügyeket, az, hogy a társadalmi attitűd változik, esetleg a hatósági intézményrendszeri reakciók jobban működnek, azt abban mérhető, ha a statisztikai számadatok nőnek. Vagyis nem veszélyeztető jelekről van szó, mert

nagyon sok időnek kell eltelnie, amíg a latenciát „lefogyasztjuk”, és onnantól kedve már annak lehet majd örülni, ha az esetszámok csökkennek.

Az Európai Unió belügyi biztosa a héten jelezte, hogy azonnal cselekedni kell a gyermekek védelme érdekében. A biztonságukra vonatkozó uniós javaslatok közé tartozik, hogy új európai központot hoznának létre a tagállamok közötti jobb koordináció érdekében, felállíthatnak egy megelőzési hálózatot, és erős jogi keretet adnának a már hatályos törvények végrehajtásának.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Gyermekbántalmazás karantén alatt – Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást