"A szer lényege egy olyan komplex fehérjemolekula, amelynek egyik fele az az anyag, amelyhez a vírus kötődik - az ACE2 receptoron keresztül fertőzi meg a tüdősejteket -, a mi molekulánk pedig pontosan ezt a receptort használja fel. A szer másik komponense pedig egy antitest egy molekulaszakasza, amely nagyon sokáig, akár több hónapig is a szervezetben tartja a gyógyszerhatóanyagot. Ezért képest arra, hogy akár megelőzésképpen is adagolható legyen. Ezt a két molekularészt kombinálva jutunk el a mi gyógyszerünkhöz" - ismertette az InfoRádióban Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja, az immunológiai tanszék vezetője azt a felfedezést, amelyet a magyar koronavírus elleni gyógyszerfejlesztési konzorcium tett.
Elmondta azt is, hogy a gyógyszert négy hónapja kezdték el fejleszteni, közösen a Richter Gedeon gyógyszergyárral. A cégnek komoly tapasztalata van abban, hogy ilyen típusú bonyolult fehérjéket gyógyszeripari körülmények között fejlesszen és abból gyógyszert állítson elő (sőt, Debrecenben egy korszerű gyáregységük is van rá).
"Ennek a molekulának az első, mondhatni "fapados" verziója készült el.
Ez a verzió is tökéletesen alkalmas azonban arra, hogy a vírusokat semlegesítse, vagyis megakadályozza a vírust abban, hogy a sejtek felszínén lévő receptorhoz kötődjön"
- mondta a dékán. Másik konzorciumi partnerük, Jakab Ferenc professzorék a pécsi virológiai laborban élő víruson tesztelték a hatóanyagot. "Éles" vírusokkal "keverték össze", majd az ily módon semlegesített vírust hozzáadták a sejttenyészethez. "Míg normál esetben ezeket a sejteket vírus elpusztítja, a mi esetünkben ez nem történt meg, illetve csak nagyon nagy hígítás után volt némi sejtpusztulás" - mondta Kacskovics Imre. Ez arra utal, hogy az új hatóanyag nagyon hatékonyan gátolta a vírust abban, hogy a sejteket megfertőzze és el is pusztítsa.
"Már dolgozunk azon, hogy ebből egy hatékonyabb, sőt, akár egy szabadalomra is kész molekulát állítsunk elő" - hangsúlyozta a dékán. A jelenlegi molekula finomhangolása azonban időigényes, de ha elkészült, és az első vizsgálatok is sikeresek lesznek, megkezdődhetnek az állatkísérletek, amelyek nyomán a gyógyszerhatóságtól engedélyt kérhetnek a klinikai vizsgálatokra.
"Nagyon óvatos becslésünk az, hogy ezek a klinikai vizsgálatok a jövő év végén, esetleg egy kicsit később kezdődhetnek el,
ami még mindig nem jelent gyógyszert, mert a klinikai vizsgálatok több évig is eltarthatnak" - mondta Kacskovics Imre. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy e vizsgálatokra szükség van, mivel nem szeretnék emberek egészségét kockáztatni. Hozzátette: minden járvány esetén előállhat olyan helyzet, amikor ezek a klinikai vizsgálatok rövidebbek, és a hatóság bizonyos lépések kihagyására ad engedélyt. De ez a hatóságtól függ, és valójában a hatóság kockázata, hogy milyen gyógyszer-fejlesztést milyen sebességgel ereszt át ezen a fontos szűrőn.
A dékán szerint az általuk felfedezett molekula minden bizonnyal hatékony gyógyszerré fog válni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra a 2020. február 7-i publikációra, amely nyomán a világ több kutatócsoportja is az ACE2 receptorra koncentrálva kezdett gyógyszerfejlesztésbe. Ezért is beszélt arról, hogy szabadalmaztatni csak úgy lehet, hogy ha módosítják és hatékonyabbá teszik ezt a gyógyszert. Mint mondta, egyes kutatócsoportok már előbbre tartanak, és a napokban megjelent egy publikáció állatkísérletek eredményeiről is, amelyek során egy ilyen szer valóban hatékonyan akadályozta meg a vírusfertőzést. Sőt, nagyon fontos részeredménye volt a vizsgálatnak, hogy ha vérbe fecskendezik, akkor is megjelenik a tüdőszövetben, és pont arra a területre - a tüdőben lévő léghólyagocskák levegővel érintkező falára - választódik ki, ahol a vírust semlegesíteni tudja.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!