Egyre gyorsuló ütemben pusztítják a balatoni nádasokat

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság mederkotrás előtti felmérése szerint az elmúlt pár évben 40 hektárral csökkent döntően az illegális feltöltések miatt a Balaton hivatalosan még 1162 hektárosként nyilvántartott náddal borított területe - ismertette a Népszava a Balatoni Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén elhangzottakat. A mesterséges feltöltés szakemberek szerint azért jár katasztrofális hatással a Balatonra, mert

az egybefüggő nádasok egy természetes ökoszisztéma részei, és az élővilág sokszínűségének biztosítása mellett a vízminőséget is javítják.

Feldarabolásukkal, eltűnésükkel ezt a funkciót is elveszti a tó, holott megfelelő nádgazdálkodás mellett akár a befolyó vizekből érkező fölös tápanyag kivonására is alkalmasak.

Igaz, a természetes feltöltődés is szerepet játszik a nádasok visszaszorulásában - a Zala folyó és további 29 állandó és 20 időszakos vízfolyás is táplálja a tavat. A következő időszakban egyébként nagyjából 5 millió köbméter iszapot kellene eltávolítani a tóból három ütemben, melynek becsült költsége elérheti akár 90 milliárd forintot is. Az első ütemben csak a Keszthely-Szigliget szakaszról mintegy 2,5 millió köbméter iszapot kellene eltávolítani a mederből.

A kotrás előkészítéseként a Viziterv-Environ Kft. teljesen feltérképezte a Balatont, s nemcsak az iszap vastagságát vizsgálta, hanem a nádasállományt, valamint az illegális feltöltéseket is. Ennek eredményeképp derült ki, hogy

a legutóbbi vizsgálat óta a teljes természetes nádállomány 2,5 százaléka tűnt el.

A lapnak az OVF sajtóosztálya nem tudott számot adni arról, hogy a tó melyik részén a legnagyobb az illegális feltöltések aránya, vagy hogy jellemzően mivel töltik fel a tavat. Mindössze annyit közöltek, hogy a nádfelmérés során ezt nem vizsgálták. A legtöbbször egyébként a nádassal vastagon szegélyezett településeken tapasztalt illegális feltöltéseket a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

A lap más, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az elmúlt években több mint egy-egy hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár, Szántód, valamint Fonyód partjairól, s ezer négyzetméter körül csökkent a nádasterület Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Zamárdi, Siófok, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében. Csak Balatongyörökön négy év alatt 91-ről 127-re nőtt az illegális stégek, bejárók, feltöltések száma, melyek mind nádirtással jártak. 2019-ben pedig az egykori balatonakalii kemping helyén épülő villapark miatt irtottak ki csaknem 1500 négyzetméter nádast.

A természetpusztítást a hatósági hatáskörök szétszabdaltsága, és az egységes eljárásrend hiánya miatt nehéz szankcionálni. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság csak vízügyi fenntartási és igazgatási feladatokat lát el, s felettes szerve, az OVF sem tud hatóságként eljárni az illegális feltöltések ügyében. A hatósági feladatokat a helyileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság látja el, a nádasokat érő természetvédelmi károkozások esetében pedig a kormányhivatalok léphetnének. A balatonakali kempingnél egy évnyi eljárás után kötelezték az építő céget a nádas helyreállítására. A balatonmáriafürdői esetnél az elsőfokú veszprémi kormányhivatali elmarasztalást megsemmisítette a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal 2020. április végén. Többek között arra hivatkozva, hogy a feltöltés mértéke csak hetven centi, s az egy métert meg nem haladó „tereprendezés” nem hatósági engedélyköteles.