Mindenki számára beadható oltások nem léteznek, bizonyos betegségek megléte (például az immunszuppresszió) ugyanis ezt nem teszi lehetővé, ezért egy kiegészítő kezelésre is szükség lehet – hívta fel a figyelmet Jakab Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában. A vakcina a nyájimmunitás kialakulásában játszhat fontos szerepet – tette hozzá. Hiszen az oltás az, amivel fenntartható, hogy a lakosság mintegy 60-70 százaléka védett legyen, amely révén gyakorlatilag nem tud a járvány kialakulni.
A virológus példaként a kanyarót említette, amely az elmúlt években többször is felütötte a fejét hazánkban, és arról lehetett hallani, hogy járványokat okozott. Ez, mint fogalmazott, nem jelent mást, mint, hogy
az oltási fegyelem meglazult.
A kanyaró kórokozója ugyanis szintén közöttünk van, és ha bizonyos körülmények miatt az oltási háló fellazul, ismételte meg, akkor rést tud ütni a pajzson, és újra képes lehet fertőzni.
Ha a koronavírus esetében a nyájimmunitást elérjük – folytatta –, és a lakosság jelentős része immunizálva lesz, akkor az oltási kampány miatt nem tud a kórokozó terjedni, és nagyobb járványokat okozni.
Jakab Ferenc, aki a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője, szinte
kizártnak tartja, hogy a jelenlegi koronavírus esetében természetes úton alakuljon ki nyájimmunitás.
Emlékeztetett, Olaszországban, ahol rendkívüli helyzetet teremtett a vírus, és a mai napig nem csengett le a járvány, a ténylegesen igazolt fertőzöttek száma a lakosság 0,3-0,4 százaléka. Felételezve azt, hogy csak minden századik beteget találtak meg, akkor az ismert „hadiállapotok” mellett is csak a lakosság 30-40 százaléka esett át a fertőzésen és van védettsége – ami viszont még mindig csak a nyájimmunitáshoz szükséges limitnek körülbelül a fele. Ennek alapján ahhoz például,
hogy Magyarországon a nyájimmunitást természetes úton elérjük, itt „brutális körülményeknek” kellene lenni
– emelte ki.
A virológus szerint nem is szabad hagyni, hogy az új típusú koronavírus esetében természetes úton alakuljon ki a nyájimmunitás, mert az rengeteg áldozattal járna. Azok az országok, amelyek azt mondták, hogy „engedjük a járványt, és bízunk a nyájimmunitás kialakulásában”, azok rossz stratégiát követnek – tette hozzá. Ez enyhébb tüneteket okozó vírusok esetében elméletben elfogadható lenne, de jelen esetben egyáltalán nem tanácsos, ismételte meg.
A vírus nem tűnik el nyáron
Nem pezsgőt bontani kell most, hanem felkészülni arra, hogy nehogy gond legyen, ugyanis a korlátozások lazításával elindul az emberek mozgása, ami miatt a vírus új erőre kaphat. A kórokozó ugyanis nem tűnik el nyáron, a környezetben cirkulál.
A szakemberek sosem hasonlítják össze a koronavírus és az influenzát, mert két különböző kórokozóról van szó, most mégis azt lehet mondtani, hogy az influenzavírus sem tűnik el nyáron, csak lelassul a terjedési sebessége. Amikor viszont újra bekövetkezik a hidegebb idő, a tipikus influenza-időszak, akkor új erőre kap. A történelem folyamán néhány vírust ugyan sikerült megszüntetni, például a himlőt, mutatott rá Jakab Ferenc, ám ott csak egy nagyon kiterjedt oltási kampánnyal lehetett ezt megvalósítani. "Amíg ez nem történik meg, addig a vírusok körülöttünk keringenek, hol kisebb, hol nagyobb ütemben terjednek, és kisebb-nagyobb járványokat okoznak" – hívta fel a figyelmet a virológus.
A Pécsi Tudományegyetem tanárával készült teljes beszélgetést szerda este hat órától, az InfoRádió Aréna című műsorában meghallgathatják, és itt az Infostart oldalon elolvashatják.