Nevezheti-e magát demokratikusnak egy olyan intézmény, ahol nem magától értetődő, hogy meghallgatják a másik a felet is? – teszi fel a kérdést Varga Judit igazságügyi miniszter abban a beszédben, amelyet Brüsszel döntése alapján nem mondhatott el az Európai Parlamentben a magyarországi veszélyhelyzeti kormányzásról, a szabályozás alapvető jogokat érintő hatásáról csütörtökön zajló vitában.
"Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását?" – folytatja a miniszter, aki szerint
"ez még ellenségek között sem szokványos eljárás, az európai családon belül pedig történelmi árulás."
A politikus szerint azzal, hogy a magyar koronavírus-törvényt érintő vitához nem szólhat hozzá, az Európai Unió már a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítja. Mint írja:
A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson.
Varga Judit beszédében emlékeztet arra, hogy Magyarország kormánya gyors és hatékony lépéseket tett, és eddig sikerült megakadályozni, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. Ebben a helyzetben, mint Varga Judit fogalmaz, az uniós polgárok, magyarok és nem magyarok egyaránt azt várják, hogy életük, egészségük, munkahelyük, jólétük, egyszóval jövőjük megmentéséért vívott küzdelemben a tagállamokat az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa.
"Az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni. Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része"
– áll a magyar igazságügyi miniszter beszédében, aki részletesen reagált a korábban megfogalmazott vádakra is. Mint írja, az Alaptörvény értelmében a kormány veszélyhelyzeti jogalkotása tizenöt napig hatályban marad, kivéve, ha az országgyűlés felhatalmazása alapján ezt hatályát meghosszabbítják. Az országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta – hangsúlyozta, hozzátéve: a felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A parlament ezt a felhatalmazást bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is, visszavonhatja.
Varga Judit beszédében kitért arra is, hogy a magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát.
A teljes beszédet ugyanazzal a közös fotóval Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Judit igazságügyi miniszter is közzétette a közösségi oldalán.
Mint arról korábban beszámoltunk, Varga Judit igazságügyi miniszter levelet küldött az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, amelyben kérte, hogy felszólalhasson az EP vitájában, válaszolhasson az ott elhangzottakra.
A május 11-i levélben, amely az Infostarthoz is eljutott, és amelyet Varga Judit a közösségi oldalán is nyilvánossá tett, a magyar miniszter azzal érvel, hogy a szabályozást rengeteg megalapozatlan kritika érte az utóbbi hetekben, ahelyett, hogy tényekkel alátámasztott véleményeket fogalmaznának meg róla. Ezért a magyar kormánynak a vírushelyzetben értékes mennyiségű energiát kellett arra pazarolni, hogy válaszoljanak a megalapozatlan kritikákra.
A miniszter levelére még aznap megjött a válasz, az EP-elnök nevében Lorenzo Mannelli azt írta, hogy megvitatták a kérést, és az a döntés született, hogy elmondhatja a magyar kormány az érveit a parlamentben, de csak akkor, ha a helyszínen az állam- vagy a kormányfő képviseli. Közben az Európai Parlament elnöke, David Maria Sassoli meghívta Orbán Viktort a testület Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitájára, a magyar miniszterelnök azonban válaszában világossá tette, jelenleg minden erejét és energiáját a járvány elleni védekezés köti le, így a magyar kormány képviseletében Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter tud részt venni a vitában.