Az FKF március 2-án kezdte meg a főváros zöldövezetes kerületeiben a kerti zöldhulladék járatrendszerben történő elszállítását. A vonatkozó jogszabály szerint 2016. január 1-jétől a zöldhulladékot a képződés helyén, a zöldhulladék elkülönített gyűjtésének céljára gyártott gyűjtőedényben, vagy biológiailag lebomló hulladékgyűjtő zsákban kell gyűjteni, kivéve ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján komposztálják – idézte föl közleményében a társaság.
A százliteres kerti zöldhulladékos zsákok megvásárolhatók darabonként 235 forintos áron az FKF Nonprofit Zrt. II. kerület Fő utcai, és IX. kerület Ecseri úti ügyfélszolgálati irodáiban, a lakossági hulladékudvarokban, valamint a szerződött partnerek értékesítési pontjain, itt azonban
a zsákok ára eltérhet a cég által meghatározottól.
Az értékesítő helyek címlistájáról az FKF ügyfélszolgálati irodáiban vagy a www.fkf.hu oldalon lehet tájékozódni. A gyűjtőzsákok ára tartalmazza az elszállítás és a komposztálás költségét is.
A társaság azt kéri,
a zöldhulladékot az elszállítás napján legkésőbb reggel 5 óráig, vagy az azt megelőző napon helyezzék ki az ügyfelek.
A zsákokba lomb, fa- és bokornyesedék, nyírt fű illetve gyom kerülhet, a legfeljebb karvastagságú faágakat pedig egy méteresre darabolva, összekötve kell kihelyezni a zsákok mellé. Amennyiben a zöldhulladékos zsákokban háztartási hulladékot, vagy egyéb nem odavaló anyagot találnak, a zsákot nem szállítják el.
A komposztálás során a begyűjtött zöldhulladékból minősített, engedéllyel rendelkező talajjavító anyag készül. A kerti zöldhulladék elszállítása a tervek szerint november 27-ig tart.
A körzethatárok, a zöldhulladék begyűjtésének napja kerületi bontásban, továbbá a zöldhulladék gyűjtéssel kapcsolatos minden fontos információ elérhető a társaság honlapján.
Kötelező lesz a biohulladék szelektív gyűjtése is
2023-tól kötelező lesz az Európai Unióban a biohulladék szelektív gyűjtése, és az is, hogy a begyűjtött anyagokat helyben kell majd feldolgozni. A jogszabály hazai megfelelője egyelőre még hiányzik, a hvg.hu szerint annyi tudható, hogy a törvény megjelenése után elvileg az FKF és a többi közszolgáltató fogja elvégezni ezt a feladatot is.
Az viszont biztos, hogy nem lesz egyszerű a rendszer kiépítése: elég csak a jelenlegi szelektív gyűjtéssel kapcsolatos nehézségeket, és a folyamat időigényét figyelembe venni. Ráadásul a hatályos hulladékgazdálkodási jogszabály a biohulladék körébe sorolja a biológiailag lebomló, parkokból vagy kertbőll származó hulladékot, a háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladékot, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladékot is.
Ezek hatékony begyűjtése azonban legalább három eltérő gyűjtési rendszert feltételez, amit feldolgozás szempontjait is figyelembe véve kellene kiépíteni.
Az egyik lehetséges módszer erre a komposztálás, amellyel kapcsolatban nagyjából rendezett a jogi helyzet. Egy 2003-as rendelet ugyanis meghatározza annak műszaki követelményeit és a közösségi komposztálás fogalmát és módját.
Nincs szükség engedélyre a komposztálás kiépítéséhez, egy közös kerttel, udvarral rendelkező társasház tulajdonostársai szabadon belevághatnak. A lap szerint a komposztálással sokat spórolhat egy társasház a kommunális hulladék csökkenésén. A Komposztfórum Magyarország Egyesület tapasztalatai szerint például egy 40 lakásos társasház komposztrendszerének kiépítésekor a háznál 4 darab 240 literes kukával rendelkeztek, amelyek éves díja megközelítette a 700 ezer forintot, ezt 3 év alatt a programmal a felére csökkentették. Egy tízlakásos háznál két komposztáló már 30-50 ezer forintból kiépíthető, és évente 20-30 ezer forintot kell körülbelül ráfordítani.
A fővárosban működnek önkormányzati támogatási programok is, amelyeknél a helyhatóság a jellemzően kertes házas övezetekben eszközátadással támogatja a lakossági komposztálást. Megoldás lehet az utóbbi években egyre szaporodó közösségi komposztpontok hálózata is.