A Munka törvénykönyvének van egy olyan passzusa, ami azt tartalmazza, hogy átmenetileg, évente maximum 44 munkanap alkalmával más munkahelyen történő munkavégzésre is utasíthat a munkáltató – ismertette Oláh Zsófia ügyvéd, illetve a munkavállaló határozott idejű távmunka végzéséről is megállapodhat a munkáltatóval. „Ilyenkor az rendesen »le van papírozva«. Az ilyen esetekben a munkáltatónak pedig ellenőriznie kell azt, hogy ahonnan a munkavállaló dolgozik, megfelel-e a munkavédelmi jogszabályoknak” – tette hozzá.
Oláh Zsófia arról is beszélt, hogy jogosultak-e táppénzre a karanténba került dolgozók?
„Ez ugye azt jelenti, hogy ilyen-olyan módon vagy már a betegség tüneteit mutatja és ezért el kell különíteni, vagy a potenciális fertőzöttség miatt megfigyelik, hogy valóban fertőzött-e a vírussal. Ebben az esetben a tisztifőorvos megfelelő módon értesíti az üzemorvost, majd az érintetteket keresőképtelen állományba helyezik. Így pedig már táppénzre jogosultak” – magyarázta a szakember.
Az ügyvéd arra is kitért, hogy
mit tehet a munkáltató akkor, ha a munkavállalók arra kérik, hogy egészségvédelmi szempontból ne engedje velük egy légtérben dolgozni a koronavírus-járvány által érintett országból hazaérkező kollégát?
„A munkáltató egyrészt mondhatja, hogy ne jöjjön be dolgozni a munkavállaló, megegyeznek, hogy ez egy állásidő és kifizeti a bérét. Megállapodhatnak abban is, hogy ebben az adott időszakban távolról fog dolgozni a munkavállaló és kifizetik a bérét. Esetleg a 15 napos szabály be nem tartásával, de szabadságra küldik. […] Értelemszerűen, amennyiben valakinél felmerül a fertőzöttség gyanúja, szóba kerülhet a megfelelő egészségügyi szervek értesítése, hogy végezzék el a tesztet” – mondta.
Oláh Zsófia végezetül kiemelte, a munkáltatók alapvető kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, amibe egy esetleges járványügyi helyzet kezelése is beletartozik.