Az olajos rongyok, bútorlapok, műanyagok és egyéb hulladékok illegális égetése meglehetősen elterjedt a magyar háztartásokban. Ez a tevékenység az emberi egészségre különösen veszélyes, köztük rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe, évente több százezer különféle megbetegedést, több ezer idő előtti halálesetet, egyúttal óriási gazdasági kárt okozva.
Az illegális égetések elleni hatósági fellépés hatékonysága az elmúlt években jelentősen csökkent, és ez a kedvezőtlen folyamat tovább folytatódik – figyelmeztet közleményében a Levegő Munkacsoport. A kormány ugyanis a tavalyi év végén elfogadta a kormányhivatalok működésének átalakításáról szóló módosító csomagot, amely a levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok rendszerét is megváltoztatja. 2020. március 1-jétől a kis tüzelőberendezésekkel kapcsolatos ügyek intézése a járási hatóságoktól a megyei környezetvédelmi hatósághoz kerül. Utóbbiak azonban nem rendelkeznek kellő helyismerettel, és az sem életszerű, hogy a megyeszékhelyről időben el tudnának jutni a megye különböző településein előforduló illegális égetések ellenőrzésére.
Már jelenleg is súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek, a már meglévő feladataikra is alig van idejük, az új hatáskörök miatt pedig még ezen felül kellene ellátniuk több százezer háztartási és kisüzemi tüzelőberendezés felügyeletét. A hatáskörök átalakítása miatt ráadásul a járási hivatalok eddig felhalmozott tapasztalata és a helyi rendőri szervekkel, katasztrófavédelemmel, önkormányzatokkal, polgárőrséggel, civil szervezetekkel kialakított együttműködési gyakorlata is kárba vész.
A Levegő Munkacsoport levelet írt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, tájékoztatást kérve a módosítással párhuzamosan bevezetendő és az érintett szerveket megerősítő intézkedésekről.