A miniszter felidézte, hogy a kormány elfogadta a többi között
- az új Nemzeti Energiastratégiát, amely 2040-es kitekintéssel 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, valamint
- a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet.
A dokumentumok jövő csütörtöktől elérhetőek lesznek a kormányzati portálon.
Palkovics László emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. A magyar kormány feltételei között ugyanakkor szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának - tette hozzá.
A miniszter jelezte azt is, hogy Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség, ehhez elengedhetetlen a klímaszennyező iparágak, illetve a magánszféra hozzájárulása.
Palkovics László kiemelte, hogy
a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok.
Fontosnak nevezte, hogy az áramtermelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Mint mondta, ezek nem egymást kizáró, hanem egymást támogató megoldások. Együttes használatukkal 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid mentes lehet.
A tervezett intézkedésekkel, fejlesztésekkel 2040-re a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkenhet a magyar villamosenergia-import aránya - hangsúlyozta.
A miniszter a tavaly év végi klímaügyi kérdőívre kitérve elmondta, hogy rövid idő alatt több mint 200 ezren töltötték ki. A válaszadók 92 százaléka támogatja, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen. Leginkább az energiaszektorról és a közlekedésről gondolják úgy, hogy nagy mértékben kell hozzájárulnia az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Kiemelten fontosnak tartják a közlekedés zöldítését, a közösségi közlekedés fejlesztését, az energiahatékonyságot, valamint az alkalmazkodási intézkedéseket a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és a természetvédelem területén is.
Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára az elfogadott dokumentumokat ismertetve kiemelte, hogy az új Nemzeti Energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatás áll.
A négy legfontosabb pontként a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzését említette, e tervek összhangban állnak a fogyasztók véleményével.
A célok elérését tematikus programok, javaslatok támogatják - tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy a klímavédelem, az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap jelentős szerepet a tervekben. Kiemelten fontosnak nevezte a költséghatékonyságot, illetve az olyan klímapolitikai intézkedéseket, amelyek járulékos hasznot is hoznak, csökkentik az importfüggőséget, segítenek fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, illetve az innovatív megoldások révén a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak.
Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 14 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy a 2030-ra dinamikus növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé - ismertette Kaderják Péter.