A talajgenerátoros jégkármérséklő-rendszer működtetése miatt egymilliárd forinttal csökkentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után kifizetett kiadásai, és több tízmilliárd forintos kártól védte meg a mezőgazdaság mellett a lakossági és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat és eszközöket, ipari létesítményeket is – közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Feldman Zsolt kiemelte, hogy Európában egyedüliként Magyarországon épült ki uniós és nemzeti támogatásból az ország teljes területét lefedve a jégkármérséklő-rendszer, amelynek működtetésére az agrártárca a Kárenyhítési Alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának
A rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen
2017-ben közel 6,3 milliárd forint volt, tavaly ez az összeg 3,2 milliárd forintot tett ki
– tette hozzá.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy idén a tavalyi évnél korábban, már április 15-én megkezdte működését a rendszer, amelynek második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ez nagyjából fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének.
Az idén is többször voltak tapasztalhatók szélsőséges időjárási viszonyok, heves zivatarok,
a tavalyi évvel ellentétben azonban az idén nem a lokális, hanem a frontokkal érkező zivatarok voltak jellemzők, ami megnehezítette a védekezést
– fűzte hozzá Győrffy Balázs. A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül tavaly és idén 13 százalék alatt maradt, míg a 2015-2017-es átlag 32 százalék felett volt. Így a statisztikák szerint a rendszer használata nélküli utolsó három év átlagához viszonyítva ez az arány több mint 60 százalékkal csökkent.
Győrffy Balázs kuriózumnak titulálta a rendszert, hiszen, mint fogalmazott, az Európai Unióban nincsen olyan ország, amely a teljes területét védené ezzel a technológiával, egyedül Magyarország, ami komoly előrelépést jelentett a termésbiztonság vonatkozásában.
Az idehaza működtetett, összesen 986 talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer a világon elérhető legmodernebb megoldást alkalmazza – tette hozzá a NAK elnöke. Ennek a működési alapját az adja, hogy a felfelé áramló meleg levegőhöz ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot juttatnak, annak érdekében, hogy mesterséges jégmagvakat képezzenek, ezáltal sokkal több, de kisebb átmérőjű jégszemcse keletkezik a felhőkben, amelyek jó eséllyel el is olvadnak, mire elérnék a földfelszínt – magyarázta a szakember.
Győrffy Balázs hangsúlyozta, hogy jobb időpontban pedig nem is lehetett volna bevezetni, hiszen az utóbbi két esztendő az elmúlt 30 év legzivatarosabb, leghektikusabb tavasz végét, nyár elejét hozta, aminek következtében a különféle időjárási anomáliákhoz kapcsolódó káresemények érdemben növekedtek – mutatott rá, kiemelve: miközben a teljes káron belül a jégkár mértéke mintegy 70 százalékkal csökkent.
Az évi sok tízmilliárdban mérhető mezőgazdasági káron túl, amit a gazdák számára megóvnak, polgári, ipari vagy állami létesítményeket, valamint nem mezőgazdasági vállalkozásokat, ingóságokat és ingatlanokat is véd a rendszer.
Jelentősen csökkent a jégkár aránya
Az idén még a tavalyinál is szélsőségesebb időjárás miatt az összes zivatarhoz tartozó kárbejelentése közel kétszeresére nőtt: tavaly 45,5 ezer hektár, idén 85 ezer hektárt tett ki. Addig a jégkár aránya a zivatarkárokon belül a 2018-as közel 50 százalékról 44 százalékra csökkent, ugyanez a szám 2015-2017-ben több mint 84 százalék volt.
Az idén a jégkármérséklő rendszerben a védekezést végző generátorkezelők az április közepétől szeptember végéig tartó, 169 napos védekezési szezonban országos szinten 101 napon kaptak riasztást. A megyék közül idén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében üzemelt a legtöbbet a rendszer, mintegy 447 órát, a legkevesebbet, 227 órát pedig tavalyhoz hasonlóan Győr-Moson-Sopron megyében.